Kicsit kapcsolódik az előző két poszthoz, hogy ma új mozit üdvözölhetünk az IMDb legalján. A Disaster Movie az amerikai premierje utáni harmadik napon elegánsan el is foglalta a citromlista trónját, ahogy az előre borítékolható volt (persze nyilván nem sokáig lesz ott). A jelek szerint Jason Friedberg és Aaron Seltzer ismét überszart alkotott, ami ugyanakkor a korábbi filmjeikhez hasonlóan a közutálat és a kritikai bukás mellett szintén kasszasiker-várományos.

A duó által rendezett korábbi mozikhoz, a Date Movie-hoz (Csajozós film), az Epic Movie-hoz (Bazi nagy film) és a Meet the Spartanshoz (A spártaiak titkos élete) ugyan még nem volt szerencsém, de biztos vagyok benne, hogy mindegyik, beleértve a Disaster Movie-t is, átlépi már az "olyan szar, hogy az már jó" határt, és "olyan szar, hogy az már tényleg szar".

A gyenge humorú páros rovásán még a szánalmas Spy Hard (Drágám, add az életed!), a Scary Movie (Horrorra akadva, avagy tudom, kit ettél tavaly nyárson), a Scary Movie 2 (Horrorra akadva 2) és a Scary Movie 3 (Horrorra akadva 3) figyel, ezeket íróként vagy társíróként jegyezték. Mindegyik azon a határon állt, hogy alig bírtam végignézni, pedig filmekben elég magas a tűréshatárom. Mindegyik sorolt moziban közös (a jelek szerint az újakban is), hogy az aktuális kasszasikereket, futó sztárokat, bulvárbotrányokat és egyebeket parodizálják, így alapanyag mindig termelődik évről-évre, és nagy humorbonbonokat sem kell durrogtatni, hiszen az már alapban vicces, ha például Sparrow kapitány összetalálkozik Leonidas királlyal a szupermarketben, miközben mindketten az év botrányhősnőjét, Amy Winehouse-t próbálják meg felcsípni, piával, kokóval és hasonló, válogatott ajándékokkal.

A tervezettnél ismét hosszabbra nyúlt bevezető után jöjjön a lényeg, amiért billentyűzetet ragadtam. Az előbb botlottam bele a Disaster Movie egyik oldalába, és annyira bejött, hogy gondoltam, a blogomban ajánlom is. Természetesen van a mozinak hivatalos oldala is, de a korral haladva a marketingesek sok más reklámeszközt is bevetettek, és számos további, többé-kevésbé vicces kapcsolódó oldalt is indítottak. A Someday My Prince Will Come egy kamu társkereső, ami az Enchantedet (Bűbáj) próbálja parodizálni, a poénja, hogy az oldalon található moziba beépíti a feltöltött adatainkat, és bár mindkét esetben biszex a hercegnő (Lindsay Lohannel volt kalandja - hatalmas poén, megszakadok), férfiaknak és nőknek más sztorit ad le, tehát érdemes mindkettőt megnézni. Aztán volt valami világvége visszaszámláló verseny a film MySpace oldalán, amiről lemaradtam. A legjobb azonban az Escape from Rehab, ami egy sablonos, játékmenetben nagyon primitív, fél nap alatt lekódolható, oldalscrollos, verekedős játék. Ugyanakkor, bár animációban sem túl jó, grafikában szerintem ott van a szeren, képregényes színvonalú, és igaz, hogy csak a film humorának szintjén mozog, mégis el lehet vele szórakozni, úgy tíz percig. Elismerem, valahol azért kicsit vicces, hogy a tomboló Amy Winehouse-t irányítva Hulkot, Foxot (a Wantedből), Hellboyt (azaz Pokolfajzatot), Batmant és más aktuális szuperhősöket kell gyepálni, pia, drogok, mankók és egyéb "harci eszközök" bevetésével.

Marketingből tehát ez a mozi is ötösre vizsgázott, magát az "alkotást" ugyanakkor lehet, hogy inkább elkerülöm.