/// A játékipar utolsó fázisa?

Médiageci

OnLiveBizonyára nem én vagyok az egyetlen, aki sok-sok éve megálmodta az alább vázolt modellt, és elhatározta, hogy ebből lesz dollármilliárdos. :) Sőt jobban belegondolva, biztosan több tízmillió ember fejében járhatott ugyanez, csak nem volt ehhez szükséges csillagászati tőkéje, és a világ sem érett még meg a dologra.

A modell lényege annyi, hogy a videojátékok futtatását (beleértve a renderelést is) bízzuk teljes egészében nagy szerverekre, a számítógépeket és játékkonzolokat pedig butítsuk és "olcsítsuk" le pár ezer forintos ultraprimitív konzolokká, amik lényegében csak inputot (billentyűzet, gamepad, egér) továbbítanak az interneten a szerverek felé, és outputot (mozgóképet) streamelnek vissza, amit monitoron vagy tévén meg is jelenítenek. Röviden: cloud computed gaming.

A dolog számos előnnyel járna. Teljesen megoldódna a játékipart megnyomorító kalózkodás kérdése, a céleszközt is szinte mindenki megengedhetné magának, a kütyü fogyasztása is nyilván nagyon alacsony lenne (nem lenne energiapazarlás, magas villanyszámla stb.), ráadásul a fejlesztés is egyszerűbb lenne rá (nem kellene sok platformmal foglalkozni, különféle konfigurációkon tesztelni, patcheket szedegetni). A projekt, ami nem is kérdéses, hogy a játékipar jövője, számos dolog miatt nem valósulhatott meg mostanáig.

Az egyik, hogy mindez meglehetősen nagy sávszélességet és gyors pinget igényel. Ez a probléma az utóbbi években gyakorlatilag megszűnt, ma már a nyugati és hozzánk hasonlóan némileg lemaradt (e sorok írásakor még nem köszöntött be a várható totális államcsőd) országokban többnyire 2-12 megabiten szörfölünk (a kis falvakban nem ismerem a helyzetet, hogy atom korlátozott mobilnettel meg betárcsázással szívnak-e még, lehetséges). Megvan a ping is, lehet multizni World of Warcrafttal, Second Life-fal (amiről régebben akartam írni, de valószínűleg nem fogok), mindenféle bika FPS-ekkel, sőt ezek nagyon nem új dolgok már.

Kicsit azért billegett és billeg a helyzet, ugyanis ahogy nőtt a sávszélesség, úgy nőtt a mohó igény a nagyobb felbontás iránt, ma már sokan HD (720p) és Full HD (1080p) felbontást várnak el, ami a hazánkban elterjedt lakossági internet csomagok maximumából talán csak épphogy préselhető ki (és persze hipp-hopp, el lehet érni így a "korlátlan" internet előfizetések korlátját is). Mondjuk az életben nem streameltem 1080p-t, de mivel mostanában megy az IP alapú digitális tévés átállás, erre elvileg a hazai rendszerek fel vannak, vagy rövidesen fel lesznek készítve. Emellett, ha az 1080p ma még nem is hozható mindenhol, némi kompromisszummal, alacsonyabb felbontással, kicsit erősebb tömörítéssel a rendszer tökéletesen működőképes lenne, megfelelne a modellnek. Ne feledjük, a csúcs játékkonzolokat is kevés anyag "maxolja" ki, a Wii nem is tud 1080p-t. Szóval ez a probléma kábé mostanra szűnt meg teljesen, és még fokozatosan javul a helyzet.

A másik gond talán nagyobb. Ahhoz, hogy ezt a rendszert a szerverpark kiszolgálja, el sem tudom képzelni, hogy mekkora kapacitás és pénz kellene. Nem csak file-ok küldözgetéséről van szó, nem is csak 1080p-s streamről emberek milliói irányába, de minden játékos számára egy durván 100-300 Wattos GPU kábé 100%-os gépidejét kell biztosítani folyamatosan, és még sok egyebet. Én máig nem hittem, hogy ez lehetséges, hogy az ehhez szükséges szerverparkot bárki meg tudja építeni, akár a Google vagy a Microsoft. Ráadásul az ötletet az utóbbi években már párszor előhúzták, nem egy cég harangozta be, hogy megcsinálja, bármilyen browserrel felszerelt gépen el lehet majd ezt játszani (és játszhatunk PC-n PlayStation 3 játékokkal, meg ilyen reklámszövegek mentek), de valahogy a bejelentéseken túl nem nagyon láttam, hogy megvalósultak volna ezek, szerintem minden efféle projekt hamar elhasalt, már cégnevek sem ugranak be. Persze lehet, hogy tévedek, nem vagyok nagy spíler.

A harmadik akadálynak a hardvergyártók lobbiját éreztem. A cégek (Intel, Nvidia, AMD és a most már alá tartozó ATI meg a többi) elkényelmesedtek, hogy a PC-s játékosok évente kicsengetnek nekik 100-300 ezer jó magyar forintot, hogy elfusson a masinájukon a következő csoda (mondjuk Crysis). Hasonlóképp a játékkonzolok gyártói (Sony, Nintendo, Microsoft és persze az alkatrészek miatt itt is érintett a legtöbb feljebb sorolt cég) is megszokták, hogy néhány évente lehúzzák a játékosokat 100-200 rugóra a nagykonzolok piacán, 50-100-ra a kézikonzolok esetében (OK, kábé 200-ra, ha az iPhone-t is ide vesszük).

Amennyiben a feljebb vázolt modell beérik, az alap vasat többet nem kell fejleszteni, ami meglehetősen rosszul érintené a sorolt cégeket, ennek bekövetkezése ellen nyilván minden eszközzel harcolnának és harcolni fognak. Márpedig ebbe az irányba tartunk, ebbe az irányba mutat az is, hogy eltűnőben vannak az adathordozók, egyre több játékot lehet letöltősen megvásárolni, és most már szinte mindegyikhez jelennek meg ilyen elven DLC-k is (ami egy rohadt patkány lehúzás: lájtos játékot nagykonzolra 17-18 rugóért árulni, aztán még a lenyesett dolgokért megint jól megfejni a vásárlót). Nincs tippem, hogy ezek a cégek mit fognak lépni, ha a modell beérik, talán egyesek meg is tudják lovagolni, hiszen a szerverekbe is kellenek "halál bika" GPU-k, mások fűbe harapnak, vagy "visszamennek a balettba ugrálni", akarom mondani szoftvert fejleszteni, mint az Atari és a Sega.

Képzeletbeli zárójelben az előző gondolathoz azt is hozzáteszem, hogy a vázolt rendszer természetesen nem csak a videojátékok jövője, ma már az átlagemberek által használt legszükségesebb felhasználói programoknak van online alternatívájuk, tehát ha nem is egy teljesen lecsonkolt speciális szolgagép, de egy olcsó netbook elég a nem játékos felhasználók hétköznapjaira. Tudnak levelezni Gmaillel, fényképeket szerkeszteni ingyenes online Photoshoppal (ami abszolút gyíkfing, de a legtöbb ugróegér számára bőven elég), naptárt szerkeszteni Google Calendarral, szöveget szerkeszteni Google Documentsszel és chatelni Google Talkkal. Továbbá akad nem lineáris videós vágóprogram és még a végtelenségig sorolható, hogy mi minden fut már szervereken (legalábbis nagyrészt, mert a pontosság kedvéért hozzá kell tennem, hogy a soroltaknál JavaScript és Flash is dolgozik a kliens gépén). Szóval lassan átlagos használatra (nem játékra, igazán komoly hang és videó vágásra, 3D szerkesztésre és effélékre) elég lesz egy netbook, esetleg egy olyan nem sokkal bikább asztali gép, mint az ASUS Eee Box, ami a mostani gyenge forint mellett is 50 ezer forint alatt vásárolható meg Amerikában. Ha már itt tartok, említést érdemel az MSI Wind PC is, ami hasonlóképp átszámítva most 32 ezer forint alatt van az új világban. Sőt, hogy ezt is übereljem, a napokban jelent meg a falba dugható, töltő méretű PC, a SheevaPlug, amit most 100 dollárért adnak (23 ezer forint alatt), de állítólag leviszik majd 50-re (12 ezer forint alá). Ez mondjuk már nagyon lebutított cucc, inkább kis privát szervernek vagy otthoni médiaszervernek való, a mostaninak videó kimenete sincs, de egy USB HUB segítségével valószínűleg USB monitort lehetne rá lökni.

A kicsit hosszúra nyúlt bevezető után jöjjön a lényeg. Egy számomra eddig ismeretlen cég, a Rearden (Steve Perlman feltaláló van mögötte, aki a QuickTime fejlesztésében is részt vett) két napja éppen a fent vázolt, 7 évig suttyomban fejlesztett leendő szolgáltatását, az OnLive-ot jelentette be egy videóban, amit tegnap a GDC-n tovább részletezett, mára pedig megnyílt a hivatalos weboldaluk is. Olyan nagyon nem lepődnék meg, ha végül ez is lufi lenne, mint a korábbi hasonlók, vagy a szintén forradalminak tűnt, PC alapú játékkonzol, a The Phantom (ami tudtommal prototípusként vérzett ki), esetleg a hasonlóképp érdekesnek tűnt (azt tervezték, hogy a masina minden asztali DVD lejátszóba bekerül idővel) chipset, a Nuon (piacra került, de észrevétlenül tűnt el), mindenesetre eddig úgy tűnik, hogy meglehetősen komolyan gondolják. A bejelentés szerint kezdetben Windows és Macintosh alatt fog futni a rendszer, számos nagy cég (Electronic Arts, Take-Two, Ubisoft, Epic Games, Atari, Codemasters, THQ, Warner Bros., 2D Boy és Eidos Interactive) is csatlakozott már kész játékokkal a projekthez, ráadásul PC-s játékok mellett Xbox 360-as és PlayStation 3-mas anyagokat is szeretnének portolni rá. A zárt bétatesztet a nyáron kezdenék (sajnos csak amerikaiak jelentkezhetnek rá), a szolgáltatást az év végén indítanák be. Gondoltak a PC nélküli játékosokra és azokra is, akik a nappaliban akarják TV-re kikötni a cuccost. Nekik egy modem méretű, OnLive MicroConsole nevű, feltehetően nagyon primitív (specifikációk még nincsenek) kis masinát kínálnak majd, ami gondolom az ARM alapú SheevaPlug környékén mozoghat árban és tudásban (tehát az általam vázolt legprimitívebb eszköznél több lesz), plusz meg lesz fejelve a HD videó kitolásához szükséges chipsettel és csatlakozókkal, továbbá jár mellé egy Xboxról koppintott kontroller. Arra valamiért nem gondoltak, hogy miért ne portolhatnák a klienst Linuxra, Xbox 360-ra és PlayStation 3-ra, vagy akár sok minden másra is.

Én roppant kíváncsi vagyok, hogy hogyan alakul a projekt. Elvileg lezárhatja a nagykonzolok és a folyamatosan hizlalt PC-k korszakát, az állítólag már jó ideje készülő PlayStation 4, Xbox 720 és Wii 2 is mehet majd a levesbe. Ugyanakkor szkeptikus is vagyok, a cég szervere a GDC-s hírverés keltette rohamot sem bírta, megfeküdt, e sorok írásakor is döglődik. Nehéz elképzelni, hogy idén karácsonykor 10-20 millióan (most a PlayStation Network és Xbox Live előfizetők ezek között mozognak, így én ennyivel számolnék) fogjuk egyszerre, lag nélkül, 720p-ben tolni a Race Driver GRIDet, a BioShockot, a Mirror's Edge-et, a Tomb Raider: Underworldöt, a Crysis Warheadet vagy az új Prince of Persiát, hogy a már bejelentett játékok közül soroljak párat. Mindenesetre, ha a cégnek nem is jön össze, előbb-utóbb, ha más nem 10-20 év múlva lesz, akinek igen.

:: Téma: masinéria