Valamiért mostanában egyre jobban kedvelem a szar filmeket, sőt látom, hogy sokan vagyunk ezzel így, lásd például a ZSkategória blog sikerét. Mostanra egész szubkultúrák szerveződnek cinkes zsánerfilmek köré. Ennek mélységeit és miértjeit külön posztban tervezem boncolgatni, tehát később, bővebben.

A Véletlenül szándékos című alkotásról pár napja olvastam először a Geekblogon, egyből kedvet is kaptam hozzá, mert egy olyan gyenge eresztésnek ígérkezett, ami lehet akár rejtett gyöngyszem, esetleg olyan rossz, hogy az már jó. Általában nem olvasok olyan filmekről, amiket még nem láttam (kerülök minden spoilert, ami tudom, hülyén hangzik egy ilyen spoileres blogon, sőt mások véleményét is megpróbálom így kikerülni, mielőtt sajátot alakítanék ki), de úgy tűnt, hogy ez is egy olyan film, amit csak szakmabeliek láthatnak fesztiválokon, soha nem kerül a nagyközönség elé, így átfutottam Bob Saint-Clair kritikáját. Remélem azért nagyon nem hatott a véleményemre, a Guy Ritchie párhuzam meg biztosan magamtól is beugrott volna.

A poszt végén aztán kiderült, hogy a filmet bárki megnézheti majd online, így bevéstem a dátumot, vártam, megnéztem, és ím az írás. Hozzáteszem, a Filmklik oldalán máig ingyenesen is megtekinthető volt a film, mától sajnos már 750-ért kölcsönözthető, és 1590-ért vásárolható meg. Ennyit semmiképp nem ér meg, és nem nagyon hiszem, hogy kiadnák DVD-n (annyira nem erős), legfeljebb valamelyik tévé éjszakai holtsávjában pörgethetik majd (erre kis esélyt látok, de mivel nincsenek ilyen összefonódások, erre sem mernék fogadni). Találtam olyan utalást is, hogy talán valamelyik tévé tavaly októberben leadta, bár az is lehet, hogy csak foglalkozott vele, konkrét nyomokra nem bukkantam. Mellesleg az alkotók és a forgalmazó olyan nagyon nem reklámozták, kevés cikk született a filmről, leginkább az ingyenes online megjelenése és a hozzá kötődő nyereményjáték sajtóanyagát hozta le mindenki, még filmes adatbázisok közül is kevésbe került be (egyelőre az IMDb-be sem), pedig azért akciódús nagyjátékfilm, amiből nem sok készül idehaza.

A filmet Kollár István írta és rendezte, aki a jelek szerint hobbifilmesből ezzel vált profivá, van már mögötte nagyjátékfilm és több rövidfilm, de azok valószínűleg otthoni fiókban (meg referenciamappában) maradtak, sok nyomuk nincs. Tehát tekinthetjük elsőfilmesnek, a filmet pedig félprofinak. Vagyis már kommersz anyag, a Budapest Film forgalmazza (jelen pillanatban csak online), de még nagyon érződik rajta az amatőr útkeresés és a kevés pénz, sőt a producer, társrendező és egyben egyik főszereplő, a kommentben is hozzászólt Maros Attila (ő alakítja gengszter-ügyvédet) is amatőrfilmesként definiálta a csapatát, tehát ennek fényében veszem górcső alá az alkotást, nem túl nagy szigorral. Egyébként is sanszos, hogy belebotlanak a posztba, és nem szeretném fikával elvenni a kedvüket (akármilyen jelentéktelen nick vagyok a net nagy hullámai közt), mert látok bennük fantáziát, meg értékelem, hogy idáig eljutottak. Mint sokszor leírtam, nálam is az a mastaplan, hogy valami hasonló utat járjak be, összekalapáljak egy amatőr stábot (sajnos vidéki kisvárosban ez szinte a lehetetlennel egyenértékű, persze Győrben sem lehetett egyszerű), és belevágjak a garázsfilmezésbe. Mellesleg az alkotó stáb többi tagja is vagy teljesen kezdő, vagy csak Kollárral dolgozott korábban, nagyon kevés a kivétel, például Szilágyi István, a "Harvey Keitel faktor", továbbá Fekete Dávid szinte észrevehetetlen cameója is reklámozta kicsit a filmet.

Ha valaki erre azzal jön, hogy "who the fuck is Fekete Dávid", kicsit utánajártam. Országosan ismert sztár, így utólag be is ugrott, hogy találkoztam már vele bulvárlapok címoldalán, a negyedik hazai American Idol, vagyis Megasztár vesztese, akarom mondani második helyezettje volt. Hozzáteszem, rövid ideig nézegettem a második és harmadik szériát, tetszett az ötlet, hogy így megpróbálják kicsit felpezsdíteni a hazai popszakmát, ráadásul olyanokkal, akiknek a többséggel szemben van hangjuk, sőt élőben, rutin nélkül, nyomás alatt is tudnak teljesíteni. Sok ilyen rejtett tehetség lehet karaoke bárokban, de korábban milliárdnyi csillag együttállása kellett ahhoz, hogy valaki befusson, ez kicsit tisztább meccs. Persze nem sokkal, mindenhol voltak anomáliák, csalások az SMS-ekkel, olyan szabályok, amik végül is felülbírálták a szavazók akaratát, például Póka Angéla bent tartása sem volt fair, akit az ország talán 99%-ával szemben amúgy bírtam. A negyedik szériára már nagyon elfáradt a formátum, a kellően bátor, képzett, tehetséges és szekrényben elég csontvázzal rendelkező sztárjelöltek elfogytak, a zsűritagok és a díjak is "olcsultak", látszott, hogy ez már nem fog kitermelni igazán nagy, hosszan pályán maradó sztárokat, amúgy is túl sok celebet szabadított már az országra a műsor, nagyjából betelt a kereskedelmi csatornák és bulvárlapok címlistája. Szóval a negyediket már nem néztem, de azért hallottam, hogy mennyire kilógtak már a bundák. A végén az volt a kérdés, hogy a hatalmas, állítólag nemzetközi sztár, Király "Há' magyarok vagyunk, nem?" Linda öccse győz-e (tehát a nővére rajongói és a gazdag apjuk pénze voltak az egyik serpenyőben), vagy az állítólag Hit Gyülekezete által tolt Fekete Dávid. Ezen túl sem csak a hangról és a zsűri belepiszkálásáról szól mindez, itt is rajongótáborok alakulnak ki, akik külsőt és sok egyebet néznek, aztán szavazógéppé válnak, szóval annyira nem tiszta a formátum, elég volt pár rész belőle az egész cirkusz közepén.

Na, vissza a filmhez! Innen már záporoznak a spoilerek, ez nem kedvcsináló, hanem hogyvoltos részletességű cincálás, mert most ehhez van kedvem, de aki akar, átugorhat a spoilermentes konklúzióra is. Akit pedig jobban érdekel, és nem sajnálja rá a zsét, inkább nézze meg először a filmet a fenti linket követve. A nyitóképen a főszereplő, egy helyes arcú, kissé duci, szőke lány, Kriszta (Cserpes Laura játssza, Fekete Dávid barátnője, aki a kereséseim szerint szintén kisebb celebnek számít, nyilatkozgatott, énekelgetett, valószínűleg ő is jelentkezett a Megasztárba, most pedig színésznőként debütált) menekül vizesen és véresen Győr belvárosában. Aztán a Natural Born Killers (Született gyilkosok) és Melrose Place mintájára fekete-fehérbe merevedik a kép, és kapunk némi narrációt. Úgy tudom, ezt a legtöbb script-guru hatalmas szakmai hibának tartja, hiszen szinte mindent el lehet mondani más eszközökkel is, szerintem is ritkán működik (például a mesélő a Le fabuleux destin d'Amélie Poulainben, azaz Amelie csodálatos életében frankó volt), ráadásul feleslegesen túlnarrált a film. A lány azon elmélkedik, hogy hogyan jutott ide, hol kezdődtek az események, mennyi volt belőlük véletlen és mennyi szándékos, magyarázza a film címét, mi persze ezen a ponton semmit nem tudunk kihámozni az egészből. Aztán innen, a végéről visszapereg a mozi nagyon gyorsan, fekete-fehérben. Ezt a keretezést értékelem, főleg egy thrillernél érdekes, kapunk némi hintet, de nem tudjuk még összerakni, csak a végén (jó, mondjuk ki: ott sem igazán). Ebből kiderül, hogy tényleg több gyilkosság lesz benne, nem himi-humi kis maszatolás, továbbá akadnak benne dudák is, a cucc valami tökös Guy Ritchie másolat akar lenni, mint az Argo.

A kezdet kezdetén Kriszta egy sztriptízbár előtt parázik, miután lement az alap műsor (a néző kap némi vad T és A riszálást), majd sok noszogatás után fellép énekesnőként - a helyszín ekkor már inkább úri közönségű művelődési háznak tűnik, valószínűleg teljesen más placc. A szám szabványos, tizenkettő egy tucat ballada, a szöveg kicsit utalgat a film cselekményére, legalábbis Kriszta bűntudatára, amit feleslegesen elpuffogtatott korábban, az előadásmód abszolút közepes. Érezhető, hogy valamennyire képzett Cserpes hangja, de az is, hogy valószínűleg nem fog befutni sztárként, ha csak valamelyik vezető kereskedelmi csatorna (induláskor TV2 közeli volt, persze a celebek állandóan vándorolnak) nagyon alá nem nyúl. A hosszú és unalmas szám nyilván több célt szolgál: el lehet alatta nyomni a krediteket, talán segít befuttatni az énekesnőt, sőt a soundtrack CD-t is reklámozza (ha lesz), de sajnos nem igazán működik, szerintem sokan itt fel is adták a filmet. Hozzáteszem, azért a neten sokan dicsérik a számot, de szerintem a film nem túl nagy ismertsége miatt ezek többnyire csak barátok vagy Fekete Dávid rajongók, persze lehet, hogy az én ízlésemmel van gond.

Még a szám közben jön a magyar filmek elmaradhatatlan jelenete: a taxis. Mint tapasztalhattuk, szinte nincs olyan magyar film, amiben ne taxiznának a szereplők, és a taxis rádiójából ne bömbölne az A) Danubius Rádió; B) Sláger Rádió; C) Boros és Bochkor. Ez nyilvánvalóan a rádióknak bújtatott reklám, a filmeknek szponzori pénz, az ORTT meg agyfaszt kaphat tőle. Itt kivételesen nincs rádió (szerintem nem tudtak megegyezni), a taxis sem szólal meg, a fenti szám szól a taxiban is. Az utas egy másik fiatal lány, a vágások oda-vissza nagyon nincsenek ott, de ez az egész filmre áll. A taxis lány megérkezik a kertvárosba, fizet a fuvarért (ez pozitívum - tudom, az időkorlát az alkotó ellen dolgozik, de a filmek többségében számomra a soha ki nem fogyó pisztolytárakhoz hasonlóan nagyon zavaró, hogy mindenki mindenhonnan mindig fizetés nélkül távozik, mellesleg a zsaruk itt is), aki persze nem ad számlát, hehe. A leányzóról megtudjuk, hogy Júliának hívják (a filmben zavaró, hogy a lányok túl sablonos neveket kaptak, én első nézéskor alig tudtam kihámozni, hogy melyikük kicsoda), az exe már ki tudja mióta vár rá, a lány azonban se perc alatt lekoptatja. Kihagyták az első ziccert, itt lehetett volna értelmes dialógus, így meg tök felesleges az egész jelenet, a karakternek nincs múltja, nincs jövője, nincs funkciója, haszontalan nyesedék.

Itt teljesen úgy tűnik, mintha a taxis lány lépne be az otthonába (oltári rossz vágás), viszont a második nézéskor kiszúrtam, hogy egy új, barna hajú ifjú hölgy libben be egy ajtón, és a lánycsapat negyedik tagját, Rékát szólongatja egy ideig jobbra és balra nézelődve, noha ott fekszik előtte, bekómázva folyik a nyála. Réka szintén szőke, szintén 18-25 körüli. A következő jelenetben egy fehér autó száguldozik, Réka fekszik a hátsó ülésen, valaki nyilván kórházba viszi, de ezt is később lehet kikövetkeztetni, pedig nem szánták rejtvénynek, legalábbis szerintem. Hozzáteszem, ez egyike ama ritka filmeknek (a hollywoodi AAA-kat is beleértve), ahol nem takarták ki a rendszámokat. Bizonyára van valami indoka a rendszámok kitakarásának, bújtatott reklám vádjának elkerülése (bár aki ennyiből lenyomoz egy kölcsönzőt, megérdemli, hogy kibérelhesse a filmben használt kocsit), vagy túlzott személyiségi jogi para (ha mondjuk a rendezőé az egyik verda, azt az utcán is kiderítheti bárki, aki sokat lebzsel a produkciós cég irodája körül, na bumm), mindenesetre sok kockázatot nem látok benne, az olyan szitukat leszámítva, mint Győzike lebukásai a sajátként meg olaszként beállított kölcsönautókkal.

A következő jelenetben egy latinnak tűnő srác (remélem, ez nem számít rasszizmusnak, egyébként Mechiat Said a nevéből következően inkább arab-magyar lehet) egy vécében noszogatja a társát. Ők a bűnözők, tipikus Quentin Tarantino és Guy Ritchie figurák akarnak lenni, balhéra készülnek. Kirontanak az illemhelyről, és csuklyával a fejükön nem rabolnak, inkább valakit keresnek. Ki is szúrják az emberüket, aki menekülni kezd. Az étterem előtt véletlenül pár zsaru is dekkol, az egyenruhás ott marad, a civil ruhásak (a járgányuk is civil, nyilván a producerek nem tudtak leszervezni együttműködést a rendőrséggel) üldözni kezdik az ekkor már autóval menekülő tagot szintén autóval üldöző gengsztereket. A zsaruk nem néznek ki valami zsarusan, de civil ruhás nyomozósan sem, a párbeszédük pedig gyenge. Ketten utalnak rá, hogy a harmadik, az agyukra menő újonc talán belsős, azért tudta, hogy valami történni fog az étteremnél, noha nyilván kajálni indultak, véletlenül (ééérted) csöppentek a lövöldözésbe és üldözésbe. Az első annyira gagyi és életszerűtlen, hogy már szállóige-esélyes szöveg az egyik rendőrtől az üldözés hevében: "Mivel érdemeltem ki ezt a munkakörnyezetet?"

Az üldözés hosszú, és egy kis költségvetésű magyar filmhez képest szerintem egész jó. Nagy ugratások és újdonságok nincsenek benne, nem nyújt többet, mint egy Linda epizód Babettás jelenete, de az Argo óta talán nem is volt ilyesmi magyar filmben, tehát meg kell becsülni. Nyomják országúton, raliznak erdőben, városban, a felénél az eső is elered. A gengszterek árokba futnak, a zsaruk (HEV-911 - beszédes rendszám) járgánya simán lefullad (tipikus dühöngés), szinte minden lökhárító leszakad látványosan, aztán a gengszterek kocsija is feladja, ekkor zsákmányolnak egy újat. Béna viszont, hogy az üldözött fickó, miután ketten (vagyis túlerőben) száguldanak és lövöldöznek a nyomában, lazán megáll egy kereszteződésnél. Komótosan előveszi a mobilját, ekkor azt hittem, eltévedt, navigációs programot bizgál, vagy felhív valakit, aki segít neki tájékozódni, de helyette az üldözők rendszámának nézet utána, nyilván valami rendőrségi kapcsolatával, és addig tököl, amíg a gengszterek beérik. Szintén béna, hogy miután az üldözött korlátnak megy és leblokkol, a két gengszter (az egyiküknél ráadásul M-16-os van) ahelyett, hogy kivégezné, kiszállítaná, kilőné a gumijait, kiszállna és elkapná, inkább hátratolat és továbbhajt. (Frissítés: Ahogy Maros Attila a kommentben írta, ez egy negyedik autó, nem az általa megformált karakter járgánya, hanem egy statisztáé, ami magyarázza a gengszterek reakcióját. Sajnos könnyű összekeverni a négy vörös kombit, de nyilván nem volt nagy választék.) Később lőfegyverek helyett valami vasdarabbal támadják a mellettük száguldó üldözött járgányát, aztán közéjük szorul egy kék kocsi, és itt jön a film legjobb, egyben szinte egyetlen értékelhető poénja: "Te, ez francia. Akkor ezt Trianonért! Nyírd ki Trianonért!" És belökik egy híd mellett a folyóba.

Az üldözés felénél nagy vágás jön, teljesen más jelenet, előkészítetlen, más ritmusú. Három lány egy kocsmában ücsörög, a negyedik is ott van valahol, ebből kiderül, hogy barátnők, persze ezt már az ajánlóból is tudhattuk. A szövegből úgy-ahogy lejön, hogy Réka öngyilkos akart lenni (én cukorbajra tippeltem volna), nem tudni miért, hamar helyrejött, nem depis, kutya baja sincs. Steve egyik barátja vitte be a kórházba és mentette meg. Itt hangzik el a másik, többször visszatérő poén: "Ki az a Steve? Valami amerikai?" Idővel azt is összerakhatjuk, hogy a két gengszter Steve (ő az arabos, Jules és a Török keveréke, tapasztaltabb és barátságosabb) és Mr. Ween (Vincent és Tommy keveréke, szintén elég tapasztalt, de csak második a rangsorban), a nevük azon túl, hogy hülyén hangzik, azért önmagában poén is, működik annyira, mint John Woonál a Dumbo és Mickey Mouse. Ezt nem pozitívumként jegyeztem meg, Woonál is szörnyűek voltak a becenevek, de ha tőle lenyeltük, itt is elmegy. Júlia ekkor iszonyat bénán (a filmhez képest is, persze mindenki rosszul játszik benne, hiszen egy profit leszámítva valószínűleg mindenki amatőr) feláll, az asztalra csap, és kifakad, hogy miért mindig Réka a téma. Kriszta hasonló gesztussal válaszol, aztán Rékáról hamar elterelődik a szó, és kis híján egymás haját tépik, hogy melyikük hány pasit mart el a másikuktól und so weiter und so fort. "Ki nem szarja le, hogy éppen kinek teszed szét a lábad, mit képzelsz magadról?" "Nem kúratom magamat holmiféle faszikkal, az te vagy. Csak ne kiabálnál olyan hangosan, áthallatszódik a szomszéd utcába." Nem kebelbarátnők, de meglepő módon semmi más feszkó nem lesz később köztük, újabb kihagyott ziccer és felesleges felvezetés.

Folytatódik az autós üldözés, egy teherszállítóról éppen a mostanra már jócskán leamortizálódott kocsikra esik le egy nagy üveglap (üvegesek is támogatták a filmet), végre kilövik a gengszterek az üldözött hátsó üvegét, az üldözött pedig végül behajt a Győr Plázába (jól látható a szponzori cégér), széttöri az egész üveg bejáratot. A kamerákat figyelő biztonsági őr reakciója: "A francba, ez bejött." A két gengszter nem követi az üldözött példáját, ők gyalog sétálnak be a már üres autóhoz. Ekkor valahonnan az üldözött rálő az egyik gengszterre, és közli: "Mondd meg a főnöködnek: ezt a chipet sosem kapja vissza." Kemény, nagyon kemény, mint egy Segal-film. Az üldözött lelép, és bár a sérült gengszter rögtön felpattan, kutya baja, mellény volt rajta, a túlerejük ellenére is feladják itt a hosszú hajszát, ami szánalmas.

A lányok még mindig a kocsmában lógnak, a Kriszta által leöntött Júliát Réka váltotta, aki bár most próbált végezni magával, tök happy: "nyár van, fiatalok vagyunk, élni szeretnénk, élni". Oda lyukadnak ki, hogy egy ügyvéd tóparti házában fognak négyesben nyaralni, ahogy ketten tavaly. Ugyan az ügyvéd már nincs jóban Kriszta apjával, így rendesen nem lehet lezsírozni a dolgot (Kriszta megpróbálja, egy villámgyors vágás közben elvileg telefonálgatott, vagyis elindult, vágás, villanás, megint a helyén ül), viszont üres lesz a kégli, hát betörnek, önkényesen elfoglalják, mint a Glitch!-ben (Bökkenő), HouseSitterben (Jöttem, láttam, beköltöztem) és sok hasonló moziban. Hozzáteszem, bár nyilván sokan Balatonra gondolnának, a ház feltehetően egy Győrhöz közeli bányatónál van, mármint a filmben is fontos, hogy nem Balatonról van szó.

Jön a szokásos eligazítás az őrsön, a Lethal Weapon (Halálos fegyver), Ötvös Csöpi és egyéb filmeket idéző jelenet. A klasszikus B-filmes húzás szerint az egyetlen igazi színész csak egy rövid, stúdióban leforgatható jelenetben fordul elő, ő a dühös főnök. Kiadja a zsaruknak, hogy járjanak az ügy végére, a két tapasztaltnak pedig a nyakába varrja az újoncot, addig nem szabadulnak meg tőle, amíg az eset nincs lezárva. Mellesleg a zsarukat elsőre még nehezebb beazonosítani, mint a lányokat, ők Bé, Gé és Zsé, ami azért közepesen poénos. Az sem derül ki, hogy mi a gond az újonccal, nem fiatalabb a többieknél, ő volt a sofőr az üldözésnél, mindenhol leginkább neki vannak kreatív ötletei. Egy kis deus ex machina, hogy bár csak most ért véget a lövöldözéssel tarkított autós üldözés, ahol a kopók rendesen lemaradtak, a főnök már egy csomó mindent tud az elkövetőkről: vannak róluk képei (mondjuk biztonsági kamerából ez még reális), tudja a becenevüket, de a valódit nem, sőt ismeri az bűnlajstromukat (gyakorlatilag mindent elkövettek, még sincs meg a nevük) és a törzshelyeiket (mégsem ad ki rájuk letartóztatási parancsot, csak megfigyelésit) is.

Az egyik törzshelyen, a sztriptízbárban a két gengszter találkozik a nagyfőnökkel, aki tipikus kigyúrt, kopasz ruhásszekrény (fehér, fiatal Marsellus Wallace). Egyáltalán nem dühös az elbaltázott eset miatt, viszont Weent nem kedveli. Neki adja ki a következő feladatot: a csajára ráhajtott valaki (talán Tony Rocky Horror, hehe), Weennek el kell intéznie, de ne végezzen vele, csak vegye el a kedvét (itt herélésre tippeltem volna, de ez azért nem egy Takashi Miike mozi). Szerintem nem túl férfias és tiszteletet parancsoló, hogy egy ilyen személyes ügyet a főnök nem maga intéz, ráadásul a látványától is elinalna bárki. Vágás, folyamatban is van a dorgálás, Ween rányomja egy fickó fejét egy szállítószalagra (az arca alatti hengerek nem forognak, jól ki lehet szúrni a trükköt), de a műveletet félbeszakítja a főnök hívása, Ween megint új feladatot kap, ezt nem kell befejeznie, ikszdé. Egy bizonyos Hoffmanner nyaralójába kell betörnie, és el kell hoznia "egy adatkártyát vagy chipet". Itt már sejthető, hogy a két sztori hol válik eggyé.

Másnap Ween, a nagymenő gengszter rinyál egy presszóban Steve-nek, hogy segítségre van szüksége, a fent vázolt halálosan bonyolult és veszélyes feladatot (slusszpoén, hogy a nyaraló még be sincs zárva) nem tudja egyedül elvégezni, Steve azonban nem segít neki, mert mára kiszállt, szakított a bűnöző életmóddal - csak a Bad Mother Fucker pénztárca hiányzik, LOL. A lányok is befutnak, akikről már kiderült, hogy nagyon lájtosan ismerik Steve-et, kérlelik is a srácot, hogy nyaraljon velük. Megadják neki a címet, talán beugrik. A zsaruk közben megfigyelnek, az újonc közelebb is járt, fotózott, aktát készített. Van egy kis piszkálódás a zsaruk között, elrepül pár gyenge, szakállas poén is.

A lányok indulás előtt pénzt vesznek ki a Halászi Takarékszövetkezetből, ami a film fő szponzora, LOL. Aztán jön a videoklipnek is beillő, hosszú, naplementés, vidéken autózós jelenet, ami szintén egyre gyakoribb magyar filmekben (Az utolsó blues, Állítsátok meg Terézanyut! estébé estébé). A lányok megállnak szalmabálán ugrálni meg tehenet nézni, Ween is hasonlóképp kocsikázik túlerőltetett lazasággal, itt a zene sem rossz. Ween ér először a házhoz, de valamiért nem megy be. A csajok benyitnak, meglepődnek, hogy nem volt zárva az ajtó, kapunk narrációt is, hogy mekkora élmény volt itt a tavalyi nyár (a szinopszisok több helyen még négyük gyermekkori kalandját említik, mintha a PR-osok nem is látták volna a végső változatot).

A zsaruk közben nyomoznak, most mennek be az első kocsmába, ahol a pincérnő nem akar beszélni, de miután az egyik nagyon kemény rendőr leejt egy kupicát, megijed, és megered a nyelve. Megtudjuk, hogy a nő mindenbe beleüti az orrát (ezt az újonc szúrta ki, mi nem láttuk), kihallgatta a fenti beszélgetést, még a címet is elcsente, ahova a lányok Steve-et hívták. A nyomozás következő helyszíne a változatosság kedvéért egy másik ugyanúgy kinéző kocsma, ide az újoncot egyedül küldik be, de az egyáltalán nem derül ki, hogy hol van ez a hely, és miért ide mentek az imént megszerzett cím helyett. Az talán elképzelhető, hogy érdeklődtek a ház tulajdonosának holléte felől (Kriszta is megtudta, hogy a Balatonon nyaral a családjával), és kiderítették, hogy ebben a kocsmában dekkol, de túl kacifántos lenne, meg ne a néző írja már meg a filmet, a magyarázat ugyanakkor nagyon hiányzik, és hiába kapunk újabb Kriszta narrációt, az sem pótolja a hézagot. Az újonc körbeszaglászik, megtudja, hogy a háztulaj egy Hoffmanner nevű ügyvéd, és ő volt az, akit a gengszterek autóval üldöztek. Ez után a vécében kacifántosan megkörnyékezi (na, nem úgy), rákérdez, hogy miért üldözték. Az ügyvéd természetesen mindent tagad, az újonc pedig simán ennyiben hagyja a dolgot. Hát, izé.

A csajok pancsolnak, aztán este kirúgnak a hámból, a szomszéd faluba ruccannak át bulizni és pasizni. A kerti diszkóból szinte semmit nem látunk, olyan rossz a világítás, de nem is mutatnak nekünk sokat. OK, még ez is jobb, mint az emlékezetes Első generáció tengeribetegséget előidéző kamerazsonglőrködései. Pár vágókép és egy rövid beszélgetés ("Ebből megint hapsizás lesz. Lányok, nektek van kedvetek faszizni?") után már megint a házban vannak, mindenki felszedett egy számára ideális, korábban egy-két szóval jellemzett (például "gitáros") srácot. Itt is egy tonna ziccer maradt ki, még csak ki sem néztek senkit a dizsiben (talán a költségvetés miatt, ahogy az autós bakik mögé is ezt tippelem), tehát lehettek volna jó csajozós és "faszizós" dumák, etetések, flörtölős jelenetek, de nem kaptunk semmit. Kriszta pasija idősebb, Micimackót és Bródyt penget, Júlia kefél egy fiatal sráccal (röpke full frontal is beficcen, nem rossz bőr Hohner Krisztina, hozzáteszem, rém kínos, hogy a Google jelenleg az elsők között hozza róla azt, hogy nem vették fel valami gimnáziumba, ezen persze elsősorban az adatvédelmi ombudsmannak és az oktatási és kulturális miniszternek kellene vitáznia), Kati pedig csónakázik a kiszemeltjével. Réka jelenete az egész filmben a legjobb. A választottja egy jól megtermett, tenyeres-talpas parasztgyerek, aki az apja "jó kis hazaiját" tukmálja, és az után érdeklődik, hogy a lány szereti-e a paradicsomot. "Mi az?" "A Paradicsom? Kinn nő a fődön." Effélék mennek, zsír falusi tájszólással és vicces feszengéssel. A bulinak végül az vet véget, hogy a csónakosok vízbe esnek, a lányok meg kihúzzák a barátnőjüket.

Reggel bágyadt másnaposság, aztán videoklipes pancsolás következik. Amíg a lányok távol vannak, Ween végre megkörnyékezi a házat, de most a szomszédot találja ott. Beadja az öregnek, hogy meg akarja venni a kecót, az öreg jóhiszeműen majdnem be is engedi, de érkezik a fia, ezért elhalasztja a dolgot másnapra. Ween már nem tudom, hányadik napja gatyázik, hogy a nyitott, durván egy szobás bungalóba belógjon, és megkeresse a titokzatos chipet. A zsaruk is megérkeznek a környékre, séta közben kiszúrják Ween keresett járgányát, amin furcsamód meglepődnek, pedig pont azon a nyomon indultak el, hogy a gengszterek talán a lányokhoz jöttek az ügyvéd nyaralójába, sőt ezen a ponton már tudnak a gengszterek és az ügyvéd közötti kapcsolatról is (hogy egymást üldözték).

Kicsit később a lányok otthon ejtőznek, a szomszéd, aki a ház körüli teendőket is végzi, rájuk nyit. Bár a lányok lényegében elszólják magukat (Hoffmanner üdvözli a szomszéd évekkel ezelőtt elhunyt feleségét), kimagyarázzák a dolgot még úgy is, hogy a szomszéd céloz rá, hogy gyakoriak a környéken a betörések. Persze alapjáraton hihető, hogy megkapták a kéglit, hiszen egy éve is itt nyaraltak ketten, csoda, hogy akkor nem találkoztak a szomszéddal. Újabb felesleges narráció után már alszanak, és Ween végre betör, elkezd kutatni. Itt jön az első konfliktus, amiben a lányok is részt vesznek. Amikor Ween felmászik a hálószobaként funkcionáló galériára, bunyó tör ki, kicsit sután (nagyon látszik, hogy luft volt) lerúgják. Miután a tag kifekszik, felismerik, talán segítenének is neki, ő azonban a kölcsönös felismerés után is ellenséges, rövidesen folytatódik a bunyó addig, amíg az egyik lány rá nem szegezi a pisztolyát, egy másik fejbe nem vágja egy üveggel, egy harmadik pedig meg nem késeli. Ekkor fut be az éjszaka közepén Steve, de csak a verandáig jut, elküldik azzal, hogy nem alkalmas a meghívás, ami nem gond, mert pont azt akarta közölni, hogy más dolga van, nem tud jönni. Végül a lányok úgy döntenek, elsumákolják az ügyet, és megszabadulnak a hullától (gyanús, hogy nem vérzik túlságosan, továbbá nem kapunk pulzusmérős és lélegzetfigyelős jelenetet sem, ami nagyon hiányzik, főleg a későbbiek tükrében). A helyzet sok egyéb mellett a Shallow Grave-et, azaz a Sekély sírhantot idézi, igaz ők inkább kövekkel együtt nejlonba csavarják a hullát, és elsüllyesztik a ház mögött a tóban.

Másnap már falból mennek ki a strandra, hogy megőrizzék a látszatot, ha valaki szimatolna utánuk - erről is kapunk narrációt. A móka nem tart sokáig, egy kislány talál egy nagy nejlondarabot (az első gyanús jel), amitől a lányok beparáznak, éppen akkor, amikor a rendőrök is kiszúrják őket (nem ám az adott címen keresték volna őket napokkal korábban). Megy pár kör béna süketelés, a zsaruk Weent keresik, a lányok tagadják, hogy ismerik, pedig az újonc még le is fotózta őket együtt. A zsaruk a nyaralóban folytatnák a kihallgatást. Miközben az egész kompánia vonul, megint belebotlanak Ween kocsijába, és a lányok végre bevallják, hogy egyszer találkoztak Weennel Steve társaságában. Ezzel tisztázták is magukat, a zsaruk ugyanakkor érdekes hírt is hoztak, Steve-et az éjjel brutálisan meggyilkolták a közelben, autós leszámolás volt, a hullát még nem azonosították, csak a papírjait. Az éjszakai látogatásról is lehull a lepel, és a zsaruk azt szaszerolták ki, hogy Ween ölhette meg a társát, Steve-et, nyom és indíték az persze nincs, logikusabb lenne az ügyvédre gyanakodni. A zsaruknak már csak egy dolog fúrja az oldalát, hogy Ween kocsija mit keres itt: véletlenül, szándékosan vagy megtévesztésből került-e a közelbe. A kocsi kulcsai a padlón hevernek, több lány és az újonc is észreveszik, de senki nem szól.

Kicsit később a lányok egy fülkéből telefonálnak haza. Addig okés, hogy az egyikük mobilja a tó fenekén kötött ki, ezt még a szánkba is rágták, de a másik háromnak sincs még kölcsön mobilja sem a nyaralásra? Ez már túl szürreális, hogy 2009-ben eladható legyen, magyarázat nélkül. Ha annyira fontos, lehetett volna más idősík, de teljesen máshogy is meg lehetett volna oldani a jelenetet, mondjuk egy fagyizással. A lényeg, hogy Kriszta meglátja egy pillanatra a csuklyás Weent, vagyis a film itt átmegy I Know What You Did Last Summerbe (Tudom, mit tettél tavaly nyáron). Este először azon filóznak, hogy a szemét Ween ölte meg Steve-et, aztán leesik nekik, hogy ők jóval korábban végeztek Weennel, ez zsákutca - oké, a többségük szőke, hehe. A következő ötlet, hogy Ween kocsiját elviszik, hogy teljesen eltereljék magukról a gyanút. Ketten maradnak, ketten mennek. Az egyik otthon maradt is látja Weent fél szemmel a ház körül ólálkodni, jön egy kis horroros para. A dolga végeztével hazafelé tartó kettős pedig egy holttestbe botlik az út közepén, pontosabban csak súlyos sebesültbe, a szomszédba. Nem lehet érteni, hogy mit motyog, soha nem derül ki, hogy ki, miért és miért az út közepén késelte meg, továbbá miért nem végzett vele biztosan és tűntette el a kukoricásban - csomó alapvető logikai hiba.

A vágás után ismét a bungalóban agyalnak a lányok, összerakják, hogy ha ketten is látták Weent, talán mégsem halt meg. Ja, nézték volna meg, mielőtt elsüllyesztették. Még jó, hogy az ikertestvére bosszúján nem kezdenek el ötletelni. Az is elhangzik, hogy a szomszéd nem halt bele a sérülésébe, bevitték a kórházba, pár nap múlva jobban lesz, és talán azonosítani tudja a támadóját. Végül azt szaszerolják ki, hogy az éjszaka közepén víz alá merül az egyikük, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a hulla nem tűnt el. Rékára osztják a feladatot, mert 'orvosira készül, és már látott hullát'. A lány lemerül, aztán vágás, nem derül ki, hogy mit látott, vagy éppen mit nem, a csajok másnap az erdőben túráznak, a felesleges narrációból pedig megtudjuk, hogy a látszat érdekében. Egy pihenőháznál újabb fekete nejlondarabba botlanak, amit fenyegető üzenetnek tekintenek. Nyilván az, de a baki ott van, hogy eszerint mégsem kaptak választ a víz alatti kutakodás során. Azt itt simán el lehetne sütni, hogy nem volt megfelelő lámpájuk, Réka nem látta a hullát, sem a hiányát, efféle magyarázat nélkül azonban a dolog nagyon nem kerek.

A kunyhó körül aztán többször is feltűnik egy alak, az egyikük Weenként azonosítja, egy másikuk Ween pisztolyát rántja elő. Hülye helyzet, a tag napok óta riogatja a lányokat ilyen sután (tény, hogy lenyomták, fegyveresek, és számítanak rá, okkal tart tőlük), a lányok meg nem mernek nekimenni túlerőben sem (oké, lehet nála M-16-os, de a bujkálása jelzi, hogy tart tőlük). Végül konfrontáció helyett a csajok elkezdenek menekülni az erdőben, némileg szétválva. Miután úgy érzik, elmúlt a veszély, hazaindulnak. Vágás után tovább agyal a négyes a bungalóban, eljutnak már odáig, hogy Ween valamit keresett (kiborogatta a fiókokat, benézett a kredencbe). Júlia ekkor egy nagy tervvel áll elő, aminek a megvalósításával folytatódik a mozi, kocsival felkeresi valahol a parti sás között az újonc zsarut, és megpróbálja elcsábítani: "Igazából már először észrevettelek. Tudod, úgy jobban, és megtetszettél. Nő vagyok, és hát érted." Ez nem válik be, jön a B terv, Júlia rákérdez, hogy az újonc miért hallgatott Ween kulcsáról, amit kiszúrt. A zsaru magyarázata annyi, hogy tudja, hogy a lányoknak közük van Weenhez, Steve halálához és a szomszéd megtámadásához, de a kérdés, hogy ők tudják-e, mi az, ergo nem gyanúsítottnak, inkább potenciális áldozatnak tartja őket. Abban maradnak, hogy a rendőrök stikában lehallgatnak egy telefont, aminek a számát a lányok Weentől szerezték - ez az ötlet sehol nem volt megalapozva.

Hosszú narrációt kapunk Krisztától, amiben összefoglalja a további eseményeket, a képen ez alatt a lányok beszélgetnek a bungalóban, a zsaruk pedig egy rendőrfurgonban telefonokat hallgatnak le. A lényeg, hogy a lehallgatásokból kiderül (miután filmekből a leglúzerebb bűnöző is megtanulhatta, hogy telefonokon, különösen mobilokon semmilyen kétes ügyet nem szabad intézni, ez "tök életszerű"), hogy a két gengszter főnöke azt rendelte el, hogy Steve az üres bungalóban végezzen a chipet kereső Weennel. Steve különös éjszakai felbukkanását tehát ez indokolja, a probléma pedig az volt, hogy a ház nem volt üres, a lányok elfoglalták. Itt kapjuk meg végre azt a választ is, hogy a lányok valószínűleg nem találták meg Ween hulláját, továbbá most már meg vannak győződve arról (ezt egy zsarunak kellett volna megerősíteni, hogy ne tűnjön légből kapottnak), hogy Steve megrendezte a saját halálát, és ő áll az ijesztgetések mögött, amik arra mennek ki, hogy a lányok mindent bevalljanak a rendőröknek.

A hosszú szöveg végén csak Kati kételkedik az elméletben, szerinte minden egyszerűbb, mint amit kikombináltak belőle: ugye Occam borotvája. Szerinte az ajtó véletlenül volt nyitva, Weent önvédelemből ölték meg, Steve meghalt, a szomszédot pedig szimpla rablótámadás érte. Ekkor lép színre Steve, lazán gratulál a csajoknak, hogy kiókumálták a dolgokat, Kriszta pedig lepuffantja, aztán menekülnek, mint a nyulak, ahelyett, hogy a korábbiakból okulva megbizonyosodnának Steve haláláról, vagy a pillanatnyi előnyüket kihasználva kivonnák az egyenletből, mondjuk megkötöznék. Autó helyett csónakkal tűznek el, aztán valahol egy erdőben, a parton remegnek, hogy Steve követte-e őket. (Nagy spoiler!) Kati (itt derül ki, hogy Steve elsősorban az ő ismerőse volt) sokat kunyerálja a pisztolyt, végül megkapja. Ekkor a társaira fogja, és csatlakozik a szintén fegyverrel felbukkanó, csak vállon lőtt Steve-hez. Itt az első komolyabb csavar, Kati végig be volt épülve. Ez, bár emiatt a néző elkezd rágódni a címben szereplő két szón, határozottan erőltetett. Katinak eleve nem volt beleszólása a nyaralás helyszínébe, és pont ő maradt ki teljesen Ween elintézéséből is, igaz bevallja, hogy neki kellett volna szúrnia. Oké, fifikás manipulátor, de ha már ez így kiderült, illene kapnunk válaszokat miértekre is, például, hogy miért trükköztek a főnökkel együtt hárman napokig, hogy Weent elintézzék, és a hogyanokra is, hogy hol és mivel terelte az általa tervezett útra Kati a többieket. Szerintem ezek elengedhetetlenek lennének egy ilyen thrillernél, nagyon nem áll meg az, amit a rendező nyilatkozott, hogy "ez egy krimi, amely a krimi összes elemét tartalmazza". Ez így egy abszolút hézagos krimi, aminek több mint felét a nézőnek kell kitalálnia, és annyira túlbonyolított a bűnözők minden lépése, hogy ezekre nem könnyű ésszerű magyarázatokat kifundálni, a filmesek a jelek szerint meg sem próbálták.

Kati elmegy elrendezni a csónakot, Steve pedig tököl, ordibál és keménykedik a pisztollyal, ahelyett, hogy tenne valamit - klasszikus epic fail. Addig húzza, amíg az általa lesmárolt Júlia tökön nem rúgja, és a lányok le nem lécelnek a kukoricáson keresztül. Slasher filmeket idéző üldözés következik, a zene is megfelelő, a poén sem rossz (horrort kellett volna forgatniuk), azzal szakad meg, hogy Steve lefejel egy faágat. A lányok kiérnek az útra, két autó is megáll nekik, az egyikbe beszállnak, a másikat a kicsit később érkező Steve rabolja el. Az üldözés hevében még azzal hátráltatja magát, hogy egyet lő a sofőrbe (ha biztosra akar menni, miért nem többet?), aztán az autó elé vonszolja a fickót, és végül áthajt rajta. Közben a zsaruk is az országúton, egy parkoló autóban ötletelnek az éjszaka és a semmi közepén, ők is oda lyukadnak ki, hogy a gyilkos a lányokra vadászik, mert van náluk valami (pedig nincs is). Elindulnak, majd megtalálják a legújabb hullát. Kiokoskodják, hogy a lányoknak közük van mindenhez (de még mindig nem gyanúsítottak, egyikük sem), és csak ötletszinten bedobja az egyikük, hogy Steve valószínűleg megrendezte a halálát (ügyesebb megoldás lett volna, ha drótot kapnak a központból).

A lányok visszamentek a bungalóhoz, most már pakolnak a kocsijukba, készülnek végleg hazamenni. Ekkor lazán beállít Kati, és magyarázkodni kezd, ő is VV Pandora "kényszerítették" című lemezét teszi fel, ami a korábban történtek után nem igazán működik. Kriszta is előránt egy pisztolyt (honnan van, ha Weené Katinál van?), lepuffantja Katit, aki miután kiterül, még nagyon bénán céloz és lő egy utolsót, a golyó Rékát teríti le. A következő gyors vágásnál Réka már hiányzik a képről, nem is foglalkozik vele a maradék két lány, menekülnek az autóval. Ez mondjuk indokolt, mert közeledő járművet hallanak, valószínűleg Steve jön értük. A már semmit nem értő zsaruk (ezzel nincsenek egyedül, az újonc mellesleg a hullánál maradt) az üres házhoz érkeznek. Az égő villany és a vér gyanús nekik, az egyikük bemegy: "Steve, tudjuk, hogy maga az. Be van kerítve." Alaposan körbeszimatol, sehol nem talál semmit, a társa pedig ahelyett, hogy biztosítaná, lazán sétafikál part mentén. Miután láttuk, hogy a ház tényleg üres, a kamera mindenhova benézett, az egyik ajtóból Steve támad baltával, üvöltve a házban tartózkodó zsarura. A kép elsötétül, egy leeső lámpa és egy újabb üvöltés sejteti, hogy Steve a kinti rendőrt is lecsapta.

Másnap a lányok otthon ébredeznek, Réka feltehetően győri ágyában. Mindhárman megvannak, Réka combján kötés, a helyzet nem súlyos. A zajokból Júlia úgy tippeli, hogy a szülők jöttek meg, kimegy a szobából, retteg, sikít, vágás. A többiek már sejtik, hogy a gengszterek jöttek utánuk, félve mennek ki a hálóból, a vérnyomokat követve megtalálják Júlia hulláját egy ruhásszekrényben, sikítanak. Mögöttük, egy másik szobában feltűnik Steve egy pisztollyal, a kamera mögül pedig belép a képbe az újonc. Megadásra szólítja fel Steve-et, aki erre lepuffantja. A kamerára is fröccsen vér, az ilyesmit imádom, különösen a Zombie Apocalypse II és Primal (itt eső is esett a lencsére, ha úgy tartottuk) videojátékok óta. Nem túl gyakori, hiszen kevés speciális esetet leszámítva (ilyen a The Blair Witch Project, azaz Ideglelés - The Blair Witch Project, a [Rec], a Cannibal Holocaust és gondolom a Cloverfield is, amit e sorok írásakor még nem láttam) a kamera "nincs ott", így még a legbénább amatőrfilmesek is kivágják az ilyen esetleges baleseteket, pedig szerintem remek összekacsintós poén, piros pontot érdemel. Előkerül végre Ween is, már ő a főnök, Steve-vel lelöveti Rékát, így hárman maradnak. Nála van a chip, tehát már nem keresi, mellesleg kinézetre egy szimpla SD kártya. Természetesen MacGuffin, így lényegtelen a funkciója, hogy mit csinál és kinek kell, de valami magyarázatot nyilván hozzám hasonlóan minden néző várt volna, akármilyen gyengét.

Ween tehát nem akar már semmit a Krisztától, csak dühös rá, hogy a jelenlétükkel keresztülhúzták a tervüket, meg nehezen mászott ki víz alól. Azt meg sem említi, hogy a lány leszúrta, mint egy disznót, mellesleg nem is látszik rajta, hogy bármi baja lenne. A fürdőkádban megpróbálja vízbe fojtani Krisztát, ami egy kicsit logikus, visszaadja, amit kapott, bár miután egy csomót lövöldöztek belvárosi a lakásban, ésszerűbb lenne gyorsan golyóval kiegyenlíteni a számlát. Miután a nyomok eltűntetéséről értekeznek (az már nyilvánvaló, hogy Steve nem akarta megölni Weent, az csak kihámozható, hogy a kettős magának akarta a chipet, és a főnökük elől csak a haláluk megrendezésével tudtak volna eltűnni), Kriszta bedobja, hogy őt is keresni fogják, és ezzel le is áll a vízbefojtós projekt, jön a B terv. A lány bátor, közli Weennel, hogy nem fél tőle, mert tudja (mellesleg tévesen), hogy valamit akar tőle. Közben látjuk, hogy a chip beleesett a vízbe. Az lett volna a slusszpoén, ha le is folyik, mint a kulcs a Saw (Fűrész) elején. Mellesleg pont erre számítottam, mert itt is nyitva van a lefolyó, és szintén hosszan, homage-gyanúsan mutatja a kamera. Ween mégis le akarja lőni Krisztát, Steve lebeszéli róla, aztán ő puffantja le a lányt.

A két gengszter lazít kicsit, rágyújtanak, aztán kezdik el keresni a chipet. Itt hatalmas katyvasz van, mert ha a kamerával azonosulunk, végig a kis fürdőszobában vannak, onnan néznek ki több irányba, azt ugyanakkor nem látjuk, hogy megtalálnák a vízben a chipet. Mindeközben Kriszta úgy szökik ki a házból, hogy végig fél méterre feküdt a gengszterek orra előtt a fürdőszoba küszöbén, ami kissé gázos. Ide beillett volna egy jelenet, amiben végigtúrják a lakást, őrizetlenül hagyják a fürdőszobát, szintén nem ártott volna, ha látjuk, amint felfedezik a chipet, amit ésszerű lett volna gyorsan kikapni a vízből, hátha menthető. Mindenesetre a szövegből feltételezhető, hogy felfedezték, mert Ween ilyet dühöng: "elkúrta a chipet", Steve pedig nyugtatja, hogy ismer olyat, aki így is leszedi róla az adatot. Az emeleti ablakban tombolnak még egy sort pisztollyal a kezükben, és látják (legalábbis alapvető, hogy a kamerának az ő szemszögükkel kellene azonosulnia), hogy Kriszta véresen és vizesen pont az utca átellenes kapualjából menekül ki feléjük. Ezzel értünk vissza a kiindulópontra, a nyitóképre.

Itt van még egy csavar, Ween nem érti, hogy mi mehetett félre, amikor abszolút mindennel számoltak. Steve pedig közli vele, hogy talán pont így ment minden a terv szerint (ugye a véletlen meg a szándékos), Steve nem véletlenül sebezte meg a lányt lájtosan, talán a chip sem véletlenül került a vízbe, a lánnyal meg nem lesznek gondok. Ween már nem bízik a társában, rákérdez, hogy mibe nem avatta még be, Steve pedig közli, hogy nagyon sok dologba, "sok kis véletlenbe", aztán eldördül egy pisztolylövés. Itt nyilván lehetne bazi sokat ötletelni, hogy Steve és Kriszta összejátszottak-e, esetleg a főnökkel is, vagy éppen a főnök háta mögött, de ezekre sincsenek hintek, ahogy a már leleplezett csavarokra sem voltak. Pedig egy thrillernek, kriminek kellenek alapok, meg sok kis elhintett morzsa, amikből a szemfülesebbek kombinálhatnak, a végén pedig, amikor elénk tárul a teljes kép, ezek az összefüggések nyilvánvalóvá válnak. Itt semmi sincs, atom gyenge lábakon áll a thriller sztori (minden más vonal is), és valami hihetetlenül túlbonyolították. Ha Steve meg akarta ölni Weent, bármikor megtehette volna (vagy kellett volna indok, hogy miért nem tette vagy tehette meg), de arra sem kapunk magyarázatot, hogy Steve, ha tényleg mindent a kezében tartott, miért hagyta a chipet a vízbe esni, ha pedig kicserélte, ami egy egyszerű megoldás lenne, abba a nézőt is be kellett volna avatni.

(Ez már spoilermentes övezet.) Nos, nem köntörfalazok, a film rossz. A Kritikus Tömeg terminológiájával élve még nem nézhetetlen, de határozottan rossz. Ez mellesleg nem annyira lesújtó nyilatkozat tőlem, az állami és alapítványi támogatásokkal kibélelt, többnyire sikerfilm-remake vagy -folytatás hazai közönségfilmekről sincs jobb véleményem. Erős a gyanúm, hogy az alkotók ezzel tisztában vannak, bár aránylag kevés visszajelzést kaphatnak, az pedig haveroktól, győri lokálpatriótáktól, Fekete Dávid és Cserpes Laura rajongóktól, Hit Gyülekezete tagoktól és egyszerű, őket megbántani nem akaró véleményezőktől inkább pozitív lehet, de érezhetik, hogy ez így sajnos nem kerek, a nagyközönség előtt nem állna meg. Ez a hivatalos oldalukon ki is hámozható az írásaikból. Anélkül, hogy antireklámot tolnának, azért elismerik, hogy kis pénzből, több év szívással jött össze az anyag úgy, ahogy, közben komoly anyagi gondok is felmerültek, emiatt is sok dolgon változtatniuk kellett, ezek figyelembevételével kellene szerintük mérlegelnünk a filmet. Az író-rendező odáig is elmegy, hogy "Ha valaki hollywoodi megoldásokat és látványvilágot képzel, akkor csalódás fogja érni, ha viszont a magyar film­ipart reálisan, valósan látja, és tudja a Véletlenül szándékos létrejöttének körülményeit, tisztában van a lehetőségekkel, akkor biztosan tapssal jutalmazza majd a filmet." - ezért maximális elismerést érdemel, mind az őszinteségért, mind azért, hogy végül is megcsinálta, és persze a következő biztosan jobban sikerül. Sajnos ettől függetlenül az átlagos néző nyilván nagy ívben tojik az alkotók viszontagságaira, és noha átérzem, én sem fogom emiatt felpontozni.

Ráadásul a film nem elsősorban a költségvetés miatt vérzik el, láthatjuk, hogy a nagy magyar filmek is többnyire milyen trágyák, ahogy azt is, hogy a legmagyarabbnak kikiáltott amerikai rendező, Hal Hartley valószínűleg sokkal olcsóbban is forgatott remek, akciódús mozikat. A pénz fontos, de nem minden. A Véletlenül szándékos már forgatókönyv állapotban bukásra volt ítélve. Mint feljebb kifejtettem, a sztori nagyon logikátlan katyvasz. Az író látszólag sehol nem matekozta végig azt, hogy ő mit tenne az adott karakter helyében, pedig ezt minden ponton minden figurával végig kellene játszani, különösen egy kriminél, ahol a szabályok fontosak. Itt nincs helye kiszámíthatatlan, bohém művészkedésnek, sem őrületnek, mivel ez nem Identity (Azonosság) vagy Psycho. A gengszterek megfontoltak, a filmet pedig a humor szinte teljes hiánya miatt a néző komolyabban veszi, hitelességet vár el tőle. A karakterek is papírvékonyak, és nem csak azért, mert keveset beszélnek, ráadásul teljesen súlytalan, üres soraik vannak. Nincs motivációjuk (különösen a lányoknak, ezt még ki is mondják), nem fejlődnek, nem változnak, persze a csavarokat leszámítva. A kartonfigurákat csak nagyon kevés verbális flashback és szokás jellemzi, például, hogy a két gengszter korábban zárat tört fel, két lány együtt nyaralt a házban, vagy az, hogy a lányok kiakadnak, ha Kriszta felnyomja a hangerőt, amikor az ő száma szól. A történet is meglehetősen konfliktuskerülő, tömegesen hagyja ki a felmerülő ziccereket. Ez kevés, ugyanakkor, ha egy script doctor gatyába rázta volna a forgatókönyvet, akár egész korrekt mozi is kikerekedhetett volna az alapból, legalábbis a hazai pályán.

A színészekkel sajnos nem sokat lehetett kezdeni, nyilván (lásd a pénzügyi gondokat) bagóért, gyakorlatért, kreditért, esetleges ugródeszkaként, kíváncsiságból és szívességből játszott a filmben mindenki, nem hiszem, hogy nagy pénzeket, vagy akár a forgatás hónapjai alatt menedzseri fizetéseket kaptak volna a stábtagok. Ilyen helyzetben pedig a producer és a rendező nyilván kiszolgáltatott, nem játszhat kis diktátort, és teljesen kezdőktől nem is várhat el Oscar-díjas performanszt. Amiben nem volt baki, azt az anyagot valószínűleg megtartották, aztán olyan lett, amilyen. Végül a vágásban éreztem még elég komoly problémákat, és néhol a világításban (állnak a sziluettzsaruk a bungalló ajtajában, kamera bent, erős fény kint). A rendezéssel, operatőri munkával és zenével ugyanakkor nem volt komolyabb gond, úgy értem, ezeken a pontokon stabil félprofi szinten mozgott a film, nem látszott amatőrnek.

A végére még annyit, hogy tudom, nagyon nem olvasmányos, iszonyatosan hosszú és unalmas ez a poszt, kivágtam egy posztnyi offolást, és fontolgattam, hogy újraírom, meg a film logolását valahogy tömörítem, de nagyon sok benne a széljegyzet, amit elsősorban magamnak írtam amolyan "milyen hibákat kerüljünk el első filmnél" jelleggel. Többet alakítgatni sem volt kedvem, kukába dobni sem, így inkább posztoltam as is. Mellesleg én is szerettem volna feljebb pontozni, mindenesetre a gyenge pontszám ellenére is kijár az a taps az alkotóknak, hogy végigcsinálták, és a közönség elé tárták. Robert Rodriguez El Mariachiáról (El Mariachi, a zenész) sem voltam sokkal jobb véleménnyel (igaz, csak egyszer láttam, lehet, hogy a tervezett újranézéskor, a további munkássága és a könyve ismeretében végül én is kultot kiáltok, mint sokan), persze ott erősebbek voltak az akciójelenetek és kerekebb a történet. Ha azt a szintet valószínűleg hasonló összegből nem is hozta a Véletlenül szándékos, Kollárból és Marosból azért még lehet magyar Rodriguez, én kíváncsi leszek a második nagyjátékfilmjükre is. (Frissítés: Mint lejjebb olvasható, Maros Attila helyesbített és pontosított pár dolgot, ez alapján utólag néhány apró kiegészítést tettem, neki pedig köszönöm a hozzászólást.)

Szerintem: