/// A papírnak annyi 3

Médiageci

Amazon KindleFolytatva innen.

Végül elérkeztünk az utolsó, valamennyire ismert, valamennyire kapható eszközhöz, az Amazon Kindle-hez. Nem ez adta az apropót a mini-sorozathoz, régóta terveztem, de jó, hogy megjelent. Korábban nem hallottam róla, hogy készülne, hazai tech és kütyü oldalakon sem olvastam róla a megjelenése előtt, pár napja mentem az Amazon oldalra, és nagy meglepetésemre Kindle reklám fogadott a szokásos főoldal helyett. Azért is volt szokatlan, mert az Amazon, a világ legnagyobb könyvesboltja (meg persze minden egyebet is árul) tudtommal nem fejlesztett hardvert meg semmi ilyesmit korábban, ugyanakkor óriás könyvesboltként ők voltak a legmegfelelőbbek rá, hogy megtegyék a legfőbb lépéseket a digitális átállás irányába. Ha a kütyüjük komolyan elterjed (és erre van esély, a sorban ez a legnagyobb brand, a Sony a kezdeti DRM-es szerencsétlenkedése miatt nem túl komoly tényező a digitális könyvpiacon, persze a verebek csiripelik, hogy talán az Apple és a Google is belép a körbe), ők tudják az archívumuk és kapcsolataik segítségével a legtöbb digitális könyvet kínálni (a Google persze megszoríthatja vagy megelőzheti az Amazont, nekik még durvább lehet az archívumuk, sok éve készülnek az átállásra). Most azonban nézzük inkább magát az eszközt.

Ennek a gépnek is könyvet formáz a doboza, szálldosó betűkkel, a csomagolás abszolút korrekt. Maga a masina nem túl elegáns, szimpla fehér, sarkos műanyag, nem is könyv formájú, az alja bedől ott, ahol visszatér az ilyen gépekből régen száműzött billentyűzet. Ami végül is hasznos lehet, mint azt korábban írtam, de ha az ember csak olvasni akar, talán felesleges, és sok hasznos helyet foglal, ugyanakkor igazán hasznos dologra (mondjuk regényírásra) meg egyrészt túl kicsi és kényelmetlen lehet, másrészt maga technológia sem igazán optimális ilyesmire (bár nem tudom, egy e-paperes lapfrissítés mennyit fogyaszt, mondjuk egy TFT monitoros képfrissítéshez mérten, ami ugye másodpercenként 60-70-szer is bekövetkezik). A cucc tehát elmegy, de inkább műanyag játéknak tűnik, mint könyvnek, persze ezért találták ki ezekhez a kütyükhöz a borítót, hogy könyvesebb legyen az élmény meg a fogás. Mellesleg, mint írtam, nem is jár minden eszközhöz borító, a Bookeen Cybook Gen3 alapcsomagjából is hiányzik a töltővel együtt (pofátlan lehúzás ilyen méregdrága cuccnál), a Kindle-hez mindenesetre mindent mellékelnek. Tetszik, hogy nagyon nagyok a lapozó gombok, és a kütyü mindkét oldalára jutott belőlük, ezeken és az alsó billentyűzeten túl akad még egy görgő alul és egy LCD csík felette, a képernyő jobb oldalán - ez a kettős a menük közti tallózást segíti. Hangerő gombok vannak alul is és oldalt is, sajnos elkerülhetetlen, hogy az ember ne nyomja meg véletlenül fogás közben valamelyiket vagy a lapozókat, az eddig általam olvasott tesztek szerint pedig nincs mód az egyes gombok lezárására, ami ésszerű lett volna.

Lássuk a vasat. A gépet Intel XScale PXA255 processzor hajtja, és 256 megabyte memóriája van, amiből 180 szabad alapban - ezt nyilván a Flash ROM-ra írják, tehát kártya nélkül ennyi anyagot tárolhatunk rajta. Nem túl nagy meglepetésre 800x600-as, 4 szürke árnyalatú Prime View International kijelzője van, plusz az említett LCD csúszka. Az operációs rendszere Linux, SD kártyával bővíthető (nem írnak felső limitet), ez is USB 2.0-val csatlakozik más gépekhez, és mint a felsorolt gépek többsége, de nem mindegyike, azonnal elérhető a legtöbb rendszerben, mint egy pen drive. Az akkumulátor típusáról még nem találtam információt, elvileg sokat bír, bár az a mindenhol idézett PR szöveg, hogy "vezeték nélküli hálózatra csatlakozva két nap alatt, anélkül egy hét alatt merül le" önmagában semmitmondó (közben mennyit olvas az ember, a gép alszik-e, amikor nem frissít képet, az LCD kikapcsolható-e?), továbbá azt írják, hogy 2 óra alatt feltölthető (a többi gépnél általában hármat írnak, de minden cég fényezi a termékét, tehát ott csúsztat, ahol csak lehet).

Szintén rosszul hangzik, hogy a gép elsősorban saját fájlformátumot kezel, AZW-t (nyilván a saját DRM miatt), emellett csak védelem nélküli PRC, MOBI és TXT fájlokat eszik. Ez utóbbi persze nem rossz, és remélem, hogy egy ilyen márkás terméknél már alapban működnek a kelet-európai karakterek is, de a PDF kezelés nagyon hiányzik, és persze a képkezelés is az után, hogy a riválisok többsége tudja (már csak azért is, mert PDF-et meg bármit lehet képsorozatba konvertálni). Jelenleg úgy látom, hogy nincs hivatalos AZW-be konvertáló program, és valószínűleg nem hivatalos garázsprogramot sem írtak még, persze nyilván előbb-utóbb lesz, akármennyire bonyolult (agyonszignált) is a felépítés. Most az Amazon valami olyan szolgáltatást üzemeltet, hogy ha e-mailben küldünk HTML, DOC, JPEG, GIF, PNG vagy BMP fájlt, azt AZW-be konvertálva visszaküldi. Persze nem ingyen, 10 centért, ami nem nagy összeg, de kell hozzá dombornyomott hitelkártya, plusz egy 150 oldalas manga képregényt már megérez az ember pénztárcája, és mégiscsak pofátlanság, hogy egy ingyenes könyvet pénzért tölthessen csak fel az ember a méregdrágán megvett kütyüjére, plusz sanszos, hogy még a bookwarezolást is szűri a rendszer. Ezek mellett alapban még kezel MP3-mat és AA-t (Audible 2, 3 és 4 - valami hangoskönyv formátum), bár többen is kiemelték, hogy a zenéket csak véletlenszerűen lehet lejátszatni a Kindle-n, ami ismét feketepontot érdemel.

Amazon KindleA cuccal teljesen szabadon lehet a weben szörfölni, bár ezt a kevésbé reklámozott funkciót még a nagy tech magazinoknál is csak kevés zsurnaliszta tesztelte. A Kindle reklámja csak arra tér ki konkrétan, hogy a Wikipedia ingyen és egyszerűen elérhető vele, plusz blogok RSS-ére havi 2 dollárért lehet feliratkozni, ami persze megint nem nagy összeg, de direkt módon ingyen is lehet vele a blogokat olvasni, meg bizonyára meg lehet kerülni a rendszert online RSS olvasókkal is.

Ami még extra a gépben, főleg a riválisaihoz képest, az a már érintett végtelen és korlátlan internet elérése - nyilván a magas ár mellett az e-mailes feltöltős meg RSS-es sarccal is ezt fizettetik meg. Amerikában a Sprint mobilhálózatán keresztül megy ez, úgy 2.4 és 3.1 megabit között hasít, ami itthon már szélessávnak számít, Wi-Fi-t ugyanakkor nem támogat a Kindle. Kihagyhatták volna ezt, és sokkal olcsóbb lehetne, persze egyértelmű, hogy a dolog elsősorban a digitális napilapok és magazinok miatt kellett, a Kindle nem csak virtuális könyv, de virtuális újság is, már elő lehet rajta fizetni a The New York Times-ra, a Wall Street Journalra, a Washington Postra, a Le Monde-ra, a Frankfurter Allgemeine-re és más vezető lapokra, az újságolvasás digitális forradalmához kell egy ilyen kütyü.

Kérdés, hogy ha hozzánk is bejön (ugyan a többi gépből nem hiszem, hogy egy-két tucatnál több lenne az országban, néhány szakújságíró és milliomos geek rendelhetett külföldről, de az egész e-book reader téma csak érdekes hír számunkra, semmit nem lehet kapni itt, mert nyilván nincs a témában kereslet), akkor milyen netes vagy mobilos hálózaton fog kommunikálni, és milyen konstrukcióval. Bár így jobban átgondolva, még Amazon sincs az országban, eléggé valószínűtlen, hogy mondjuk az Alexandra, a Libri vagy a Fókusz (azt hiszem ez a három nagy) külön-külön vagy karöltve belevágna a nagy digitális átállásba. Sem pénz és kapacitás nem lenne rá, sem a vásárlói igény (nehéz munka lesz a nép átnevelése, hogy: "könyvet NEM a könyvesboltból") - itt még 5-10 évig hagyományos formában olvassa a többség a könyveket, leszámítva néhány geeket, akik vagy angol digitális könyveket olvasnak, vagy bookwarezt, de a jövő előbb-utóbb elér ide a "kis-Balkánra" is.

A legrosszabb természetesen a gép még nem említett árcímkéje: 400 dollár, azaz 70 ezer forint, és jelenleg nem lehet rendelni Amerikából, az angol Amazonba pedig még nem jutott el, talán csak akkor fog, ha akadnak együttműködő európai netszolgáltatók is, és nyilván még sokkal drágább lesz, mert mindennek drágábbnak kell lennie a csóró, vén kontinensen, mint a gazdag gyarmatokon. Az amcsik is fanyalognak, az ember ekkora márkanévtől többet várt, nyitott rendszert, forradalmi technológiát (net nélkül ugyanazt nyújtja ugyanazon a kijelzőn, mint a Sony első kütyüje három éve), rengeteg formátum kezelését, mindenféle kártya kezelését (valljuk be, ha egy 1500 forintos kis szarba belefér 50 kártyatípus kezelése, igazán beépíthetnék ugyanezt ma szinte mindenbe, e-book readerekbe, fényképezőgépekbe, notebookokba satöbbibe) meg ilyeneket, ráadásul elég csúnya és kényelmetlennek tűnő is. Amiben igazán kiemelkedik, és ezt sokan dicsérik, az az árba beépített ingyen internet elérés. Igaz browse-olni is elég durva lehet 800x600-ban, 4 szürke árnyalattal, meglehetősen lassú (fél másodperces) képfrissítéssel lapozgatva, a 3 megabit ugyanakkor mégiscsak hasít, szöveget meg pöpecül lehet rajta olvasni, már emiatt érdemes Amerikában venni egyet, és a formátumos korlátot is csak megtörik idővel, addig meg marad a mindent TXT-be konvertálás.

Így összevetve, a Kindle - főleg Amerikán kívül, amíg itt nem adnak mellé mindenhol korlátlan, 3 megabites netet - határozottan csalódást okozott, és az egész e-book reader körkép is. Bár nagyon jól jönne egy ilyen cucc, egyszerűen nem ér meg nekem 40-45 rugónál többet, ugyanakkor nem is kell nekem sok funkció: egyen minden formátumot (TXT, HTML, PDF, Djvu, DOC, CHM, CBR, CBZ, PNG, TIFF, GIF, BMP, JPG, IFF stb.), elfogadható legyen a felhasználói interfésze (fájlböngésző meg minden), a zenét, érintőképernyőt, Wi-Fi-t, 3G-t, billentyűzetet, végtelen net előfizetést spórolják ki (és annyival legyen olcsóbb), legyen ízléses és kezes (a szép bőrkötést réz sarkokkal díjaznám, de ha komolyan növelné az árat, akkor csak külön megvásárolható kiegészítőként), egyen meg minden elterjedt memóriakártyát (nekem Memory Stickből van nagy, ne kelljen egy nagy SD-t vennem még a reader mellé) és külső USB eszközt, USB 2.0-val csatlakozzon más gépekre driver nélkül, legyen alacsony a fogyasztása és menjen át sleep mode-ba, ha az ember nem lapoz. Szerintem ezt a cuccot ki lehetne hozni 100-150 dollárból (a devkit ugyan 600 ezer forint, és a panel ára ismeretlen azon túl, hogy állítólag olcsóbb, mint az LCD, de ezt leszámítva az ARM9 alapú, sok mindennel megpakolt processzorok, memóriák és I/O cuccok elég olcsók), a szoftvert meg a GUI- és formatervezést hozom, ha valaki hozzárakja a tőkét és a marketinget (ide olyan smiley-t képzelj, hogy persze vicc, ugyanakkor komolyan meg lehetne csinálni, és benne lennék).

Azt hiszem, még egy ideig halasztom az e-book reader vásárlást, hátha jönnek ki jobb és olcsóbb termékek, bár nagyon hosszú idő után most kavarodott csak kicsit fel az állóvíz. Szerintem még sokáig nem születik meg a minden tekintetben tökéletes kütyü - a TFT monitor vásárlással mindenesetre érdemes volt éveket várnom, ha hamar beugrottam volna a témába, lenne egy 150 ezres, 14 colos, 40-50 ms frissítésű, RGB666-os vackom. Természetesen, ha korlátlan, végtelen, 3 megabites net járna hozzá (ami itt, vidéken, az ilyen lefedettség híján sem menne), valószínűleg vennék Kindle-t. Most egyébként a mezőnyből leginkább a Bookeen Cybook Gen3 tetszik (persze amerikai áron, az európai eszméletlenül magas), többek között a formátum nyitottság, a sleep mode, a nagyon eltalált interfész és a korrekt kinézet miatt, ugyanakkor feketepont jár neki az ár mellett azért is, mert nem lehet rá fejleszteni, és mert állítólag (ezt a képről is sejtettem) nehezen kezelhető az amúgy is túl kevés gombos navigációs eszköze. Ha nyerek a lottón vagy sok zseton jön össze a blogomból, esetleg lemegy a cucc ára 50 alá, és nem jelenik meg jobb termék, ilyet veszek, de egyelőre várok tovább.

:: Téma: masinéria