/// Nethelyzet

Médiageci

Novation CATIsmét elgondolkodtam az internetszolgáltató-váltáson, ami néhány kemény lecke után nem gyakori nálam.

Kezdetben BBS-eztem, mint sokan mások, kisebb vagyonba került az első 300 BPS-es modemem is (igen, 300 BIT másodpercenként, hasított, hehe), úgy rémlik, voltam 1200-on és 2400-on is, aztán jött a 14k4-es. Amikor nem volt kártyás megoldás, pörögtek az akkor még abszolút horrorisztikus telefonos percdíjak, minden másodpercet ki kellett számolni és használni. A netezést (akkoriban mi, William Gibson rajongók "cyberspace"-nek hívtunk, komolyabb szaklapok meg az "információs szupersztráda" kifejezést használták) is így kezdtem, BBS-eken keresztül lehetett utasításokat küldeni a netre, mentek az e-mail-ek, jöttek a file-ok FTP-kről és Gopherről, később pedig már a webről is. Már nem emlékszem pontosan mikor, talán 1994 végén indította el a Matáv néhány vidéki városban is a kísérleti internetszolgáltatását, természetesen egyből előfizettem rá, és azóta, nagyon kevés mellékutat leszámítva hűséges voltam a céghez (persze a hűségkedvezményekből így mindig kimaradtam, azok csak az új előfizetőknek címzett horgok). Sok évig toltam 14k4-en, ami nem volt bölcs dolog, rám jellemzően késve váltottam 56k-ra. Mellékes, hogy a gyorsabb külső modemem hamar, éppen az egy éves garancia lejárta előtt krepált be, kábé a fele árába került a pesti retúrjegy (akkoriban még nem voltak online számtech boltok, és a vidékiek semmit sem forgalmaztak, a semmit viszont úgy két-három hónapig ígérgették "jövő csütörtökre"), nem is volt könnyű meggyőznöm a szervizt, hogy nem fogok pár hetet a bolt előtt sátorozni, amíg megjavítják, adjanak egy újat. Az új vas valamivel a garancia lejárta után adta be a kulcsot. Az utolsó telefonmodememet ezután vettem, már egy olcsóbb, modernebb, 11 rugós USB cucc volt, de pár hétre rá beköszöntött nálam az ADSL korszak, így hamar túl is adtam rajta. A Matávból idővel Matávnet lett, aztán Axelero (emlékszem még az idétlen fókás reklámokra, annál még én is jobb kabalaállatot rajzolok, pedig nem vagyok egy Vincent van Gogh).

Még a dialup netes korszakban nekem is nagy problémát jelentett a telefonszámla, mint mindenkinek, nem az előfizetés, hanem az össz percdíj volt a durvább, úgy 20-25 körül sikerült általában tartanom, de befigyelt 150 ezres csekk is (nem túlhasználat miatt, hanem a Matáv pár hónapig elfelejtette küldeni a csekkeket, én meg természetesen nem jártam a dolog után, és persze nem tettem félre a zsét, így mehettem kölcsönkérni). Leginkább emiatt vártam a szélessávot, a misztikus broadbandet, nem is a sebesség, hanem az időbeli korlátlanság miatt. Hogy egy kis mozit is belecsempésszek, a Copycat (Tökéletes Másolat) című filmben leginkább az fogott meg, hogy milyen kibebaszott jó volt Sigourney Weavernek, hogy nonstop a neten lóghatott már 1995-ben, akár nappal is. Kicsit enyhítette a telefonszámlás problémát az, amikor 2 forintra esett le este 22 és hajnali 5 óra között a percdíj (persze állandóan zombi voltam akkoriban, mint sok más netfüggő), meg volt egy olyan időszak, amikor éjszaka, a 150 forint elérése után megállt a számlázás - persze imádkozni kellett, hogy ne szakadjon a vonal, mert az újabb 150 forintot jelentett, és így tovább (a díjakban és az időpontban lehet, hogy pontatlan voltam).

A "megváltó" Broadband, a UPC első szélessávú szolgáltatása már nem tudom mikor ért el ide unalomfalvára, de elég későn. Akkor már évek óta futott minden nagyvárosban és sok kicsiben is. Kapásból váltottam rá, de előtte nagyon alaposan körbeszimatoltam, mert a havi letöltésem már jócskán giga felett volt, és nagyon nem tetszett, hogy egy giga volt az egyetlen megfizethető (tehát nem cégeknek belőtt, messze 20 ezer forint feletti, hanem valamivel az alatti) csomag forgalmi limitje. Személyesen kettő, telefonon és e-mail-ben egy-egy ügyfélszolgálatos erősítette meg, hogy a limit átlépésekor 64k-ra esik le a sebesség. Gondoltam, akkor nagy baj nem lehet, legfeljebb a hónap közepén lelassulok a már megszokott sebességre. Most már persze tudom, hogy résen kell lenni, vannak dolgok, amik az apróbetűben sincsenek benne, és rosszul tettem fel a kérdéseket. Három nap alatt elfogyott a giga, és kivágtak a 64k-s sávra, ami (bizonyára sokan megjárták hozzám hasonlóan ezt a poklot) annyit jelentett, hogy az országban a több tízezer limitet átlépő user egyszerre osztozott egy 64k-s sávon, azaz egy szöveges e-mail fél óra alatt ért le, a már akkor is szaporodó spam miatt tehát órákon át töltöttem a napi levelezésemet, emiatt el is buktam akkor egy elég jó távmelót.

A rossz kaland miatt mentem vissza "a balettba ugrálni", akarom mondani a "megváltó" dialupra az Axeleróhoz. Persze kifogtam egy olyan szitut, hogy az új előfizetés másfél hónapig nem élt, viszont kiszámlázták rendesen azt az időszakot is. Nem volt kis összeg, persze dobtam már ki többet is haszontalanul. Újabb pár év telt el, ismét tettem egy kísérletet az akkor még szélessávban itt monopol UPC-vel, a Chello szolgáltatásuk már 15 gigás limittel rendelkezett, de az is hamar elfogyott, így visszaváltottam az Axeleróra, amikor végre elért ide is az akkor még forgalmi korláttal nem rendelkező ADSL-jük, ami már tényleg "megváltás" volt, ráadásul olcsóbb, ma már csak havi 11400-at fizetek érte (az persze más kérdés, hogy a beugróknak még olcsóbb - a cég megbecsülhetné a hűségesebb előfizetőit, akik több milliót perkáltak már, ráadásul az utolsó váltásomkor is 50 ezerbe került a bekötés, míg az akciókban a szerencséseknek ez nem csak ingyenes, de MP3 lejátszókat vagy kézi konzolokat kapnak még mellé). A cég időközben, mint ismeretes, a Deutsche Telekom birtokába került, T-Com és T-Online neveken folytatta, buziszínű zászló alatt.

Sokan tanácsolták már, hogy lépjek le ettől a drága és nagy közutálatnak örvendő (magyarul: szar) szolgáltatótól, de a fenti "leckék" után már paranoiás lettem a témában, nem szívesen ugranék, mondjuk két éves hűségszerződéssel valamibe, amiből három nap alatt menekülnék egy jól elhallgatott hátránya miatt. Például közismert, hogy a kis szolgáltatók is a T-Com kábelein működnek (azt hiszem, a legtöbb emiatt ma már elérhető itt is), a cég pedig a saját internetszolgáltatója konkurenseinek alacsonyabb sávszélességet ad, például a tavalyi sávemelések után sok Externetes panaszkodott, hogy szinte nem is gyorsult (mondjuk 512k-ról csak 2 megára, míg én 512k-ról 6 mega fölé gyorsultam a névlegesen 8 megás csomagban).

Ma azért rászántam egy napot, hogy alaposabban körbenézzek, de a helyzet nem sokat változott az utolsó körbeszimatolásom óta. Mivel a legtöbb szolgáltató ugyanazon a rendszeren működik, nincs igazi konkurenciaharc, a nagyoknál a különbségek havi 1000-1500 forintosak, ennyi miatt pedig nem kockáztatnám meg, hogy leessen a sebességem 1 megára, és két évig még el is kötelezzem magam. A kört az egyre rosszabb és rosszabb anyagi helyzetem miatt futottam le, továbbá a HWSW egy friss cikke miatt, amiben az EnterNet vezetője azt jósolja, hogy az eddigi trendekkel szemben növekedni fognak az előfizetési díjak, ami egy lényegében verseny nélküli piacon valóban könnyen bekövetkezhet.

A cikk mellesleg eléggé kicsapta nálam a biztosítékot a "mára európai összehasonlításban is a legolcsóbbak a hazai előfizetések" szövegével. Komolyan itt lenne a legolcsóbb a net? Talán még a vásárlóerő figyelembevételével is, azaz, ugyanannyit dolgozunk ugyanolyan szolgáltatásért, mint mondjuk egy francia polgár? Felderengett több finn és svéd haverral folytatott IRC-s beszélgetés még az ezredforduló előttről: a skacok már akkor megabiteken szörföltek, átszámítva úgy 5-6 ezer forintért, amikor én 20 ezer feletti számlákkal dialupoztam. Rögtön utána is néztem az adatoknak. Lehet, hogy nem a legjobbakat találtam, általában kerülöm a gazdasági híreket és témákat, tehát e területen abszolút nulla vagyok, ha valaki tud jobb anyagot, dobja be, mindenesetre azt több viszonylag friss, 2007-es jelentésben vagy tanulmányban megtaláltam, hogy valami eszméletlenül le vagyunk szakadva, és a szolgáltatók valódi verseny nélkül magasan tartott árai elszálltak. Szinte mindenhol sokkalta több sávszélességet lehet kapni mindenfajta korlát (beleértve az általában elhallgatott forgalmi korlátot is) nélkül, ráadásul sokkal olcsóbban. Tehát a net szinte mindenhol elenyésző töredékébe kerül annak, mint amennyiért itthon kínálják, persze nyilván kis országban drágább kiépíteni a hálózatot, meg másutt több az állami támogatás, de az ilyen tényezők engem hidegen hagynak, ha a japánok fillérekért netezhetnek, adják a netet nálunk is bagóért, a mellékelt ábra szerint a dolog kivitelezhető.

Hogy néhány példát kiragadjak (mindenhol kerekítek), Japánban 22 forintba kerül 1 megabit sávszélesség (és folyamatosan esett az ára tavaly is), tehát az én durván 6 megabiten futó előfizetésem 135 forintból kihozható havonta, sőt a névleges 8 megabittel számolva is csak 180 forintra jön ki. Persze a cikk Európát emlegette, tehát nézzük a francia példát: ott 57 forint 1 megabit sávszél, ergo kemény 342 forintba fáj egy hónapra 6 megabit, 456 forintba 8 megabit. Nyilván ennyire nem lehet leegyszerűsíteni (és nem lehetne "jóárasítani") a dolgokat, az is bejátszhat, hogy egy japán vagy koreai átlagfelhasználó fél óráig röhögne a földön fetrengve, ha meghallaná, hogy nálunk, balkánisztánban a még megfizethető, lakossági, leginkább elterjedt sávszélesség papíron 8 megabites, a valóságban 1 és 6 között ingadozik. Japánban már rengetegen száguldoznak 1 gigabiten (igen, 1000 megabit, 1000000k), az elérhető szolgáltatások átlaga 93 megabit, tehát a heavy userek valószínűleg 100 és 500 megabit között szörfölhetnek, az igazán kis csomagok lehetnek 100 megabit (ne feledjük, ez átszámítva 2200 forintba kerül csak ott) alatt.

Hozzáteszem, az általam olvasott tanulmányok szerint 13.7 megabit a vizsgált országokban a csomagok átlagolt sávszélessége, ezt tehát a legrosszabbak (hazánk mindenhol az utolsó négyben szerepel, igaz Mexikóban, Görögországban és Törökországban még sokkal rosszabb a helyzet) még húzzák le. Franciaországban is 44 megabit ez az érték, tehát a csigafalók többsége tuti biztosan legalább 24 megabiten szörföl (ami, ha létezik ilyen csomag ott, 1400 forint alatt van). Az ember azt is hihetné, hogy az ilyen külföldi álomárak mellett már biztosan van valami catch. Azt ugyan nem tudom, hogy mennyi a belépési díj, és hány éves hűségszerződést kell aláírni (gondolom ezek magasabbak, de ki tudja), és való igaz, hogy néhány országban nagyon durva a forgalmi limit (ezek átlaga nevetséges 21 gigabyte, amit a T-Online 150 gigás és a Chello 250 gigás limitje még felfele húz), ilyen például Ausztrália, Belgium, Kanada és Új-Zéland (ezekben az országokban sem lehet nagy móka netezni), de a legtöbb országban a tanulmányok által vizsgált szolgáltatók közül egy sem rendelkezik semmiféle időbeli vagy forgalmi korláttal (külön nevesítették Finnországot, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, Hollandiát, Norvégiát, Svédországot, az Amerikai Egyesült Államokat és Koreát - vélhetően Dél-Koreát).

Tehát az említett cikkel szemben ez megy külföldön, ilyen árakon és konstrukciókkal adják kint a netet, nyilván még mindig hatalmas nyereséggel, mi meg szopóágon vagyunk, és számíthatunk további áremelésekre, igazi alternatívák nincsenek, ahogy verseny sincs (jó, a kiscégek is szopnak, de az az ő bajuk). A két kipróbálton túl nem sok szolgáltatót ismerek, ha akadna sokkal jobb alternatíva, mindenféle catch nélkül, valószínűleg váltanék, de a hosszú hűségszerződések miatt ez elég kockázatos dolog (tippek azért jöhetnek).

A Chellóval kétszer megégettem magam, annyi jó időre elég volt, az árai (a chello medium 5120/768 már egész jól hangzik, elvileg UPC-s TV-vel csak 6000 havonta, ingyenes bekötéssel, ha pedig nem engedek a 8 megabitből, a chello extreme 10240/1024 még sokkal gyorsabb és szintén olcsóbb, mint a T-Online Maximum) mondjuk nem rosszak, de a BitTorrent korlátozása és a 250 gigás forgalmi limitje nem igazán jön be. Mielőtt valaki beszólna, tisztázzuk, hogy a zseniális P2P technológiát egyre több cég és ember használja legális dolgok terjesztésére is, a BitTorrentezés NEM egyenlő a kalózkodással. A 250 gigás sávszél is elég ma még szinte mindenre, de látom az 1-2 év múlva eljövendő jövőt, amikor majd 50 gigás amatőr Blu-ray filmeket csereberélünk (azaz csereberélnénk, ha nem szorítana a korlát) a neten, és a YouTube meg a Google Video is 1080p-ben tolja a HD tartalmat (utána meg lassan átáll 2160p-re). Látva, hogy a hazai szolgáltatók mennyire szarnak fejleszteni (a tavalyi sávszélemelés is maga volt a mennyei csoda - halleluja, dicsérjük az Urat!), az ziher, hogy a 150 gigás limitet még legalább 5 évig nem ütik ki.

Erről jut eszembe egy kérdés (hátha valaki tud rá válaszolni): a mostanában agyonpimpelt (legalább a fél ország kapott ingyen Le Boulet, azaz A Tökös, A Török, Az Őr Meg A Nő című filmet a reklámcsomagban) T-Home TV-nél, ha az ember elég sokat tévézik, esetleg még a srácai is a másik szobában párhuzamosan, és elfogy a T-Com/T-Online 150 gigás limitje, akkor utána kivágják, mint a macskát, esetleg az IPTV-re nem vonatkozik a korlát, tehát ha ugyanazon az alaptechnológián valaki mozgóképből néz sokat, az már nem számít "extrém használatnak"? Ha ez utóbbi a helyzet, ahogy sejtem, akkor az "extrém felhasználók" bizonyára nem is terhelik túl a rendszert, az fel van készítve több millió háztartás digitális tévés kiszolgálására is, ergo valószínűleg csak ama jogvédő lobbisták miatt élnek ezek a korlátok, akik szerint a sok letöltés egyenlő a kalózkodással, akkor is, ha PD anyagokról van szó.

Amennyire tudom, még az EnterNet, az Externet, az Interware és az Invitel nagy szolgáltatók az országban, ha a linkelt jóslat bejön, ezek vásárolják fel az összes kishalat a közeljövőben. Az Externetnél ott van az a linkelt probléma, miszerint a 8 megabites előfizetés gyakran csak 2 megabites, ezzel ki is esett, hiába ajánlották többen, ráadásul szintén korlátozza a BitTorrent protokolt, és szolgáltatóváltás esetén az Otthoni Charlie 8Mbit/s csomag hűségszerződéssel is kemény 12120 forintba kerül havonta, ami drágább, mint a T-Online Maximum (plusz lefogadom, hogy van forgalmi limitje is, bár az ezirányú nyomozásom nem vezetett eredményre). Az Invitel Váltó ADSL 8M szolgáltatása sem sokkal olcsóbb, a beugró 19200 forint, a havidíj hűségszerződéssel 9790 forint, ráadásul ez szintén 150 giga limites. Az EnterNet szolgáltatóváltásnál (amit kicsit horrorisztikusan írnak le, talán dialuppal kell kihúzni a három átmeneti hónapot, talán nem, nem egyértelmű), hűségszerződéssel a 8 megabites Konfort Csomagját 9480-ért adja - a bekötési díjról, arról, hogy szükséges-e tőlük telefon előfizetés is emellé, és arról, hogy korlátozott-e, nem találtam információkat. Bár a tegezéssel nagyon fiatalos, lendületes, barátságos (és komolytalan) akar lenni az oldaluk, azt nem lehet róla elmondani, hogy túl informatív, tehát csilingel a vészjelző. Következő versenyzőnk az Interware, szolgáltatóváltásnál, hűségszerződéssel a Privát ADSL 8 "Szereld magad" 8096 kb/s csomagjuk 10590 forint havonta (plusz a belépési díj, ami minimum a modem ára, azaz 5400 forint), de sajnos itt sem derült ki sok minden, hogy van-e korlát, mennyi a tényleges beugró, tőlük kell-e mellé telefon előfizetést venni satöbbi.

Még vadászgattam erre-arra, árban a legeslegjobbnak a viszonylag ismeretlen, korábban 3C néven futott (most végignyálaztam két fórumot róla, az egyikben dicsérik, a másikban szidják, erre varrjon az ember gombot) Business Telecom ajánlata tűnik. Az Elektro-Béta (8Mbps) csomagjuk szolgáltatóváltás esetén 7786 forint havonta, ami már tényleg sokkal olcsóbb a T-Online Maximum áránál (főleg a hűségesekénél, nem az újakénál), de sajnos semmi információt nem találtam arról, hogy mennyi a beugró (a 6540 forintos modemen túl), és mennyi a forgalmi limitje, ami az ÁSZF szerint létezik, de a méretét a cég a hasra ütés ősi módszerével határozhatja és változtathatja meg: "A Business Telecom Kft. Internet szolgáltatása osztott erőforrásokra épül. Ezeknek az erőforrásoknak a túlzott (indokolatlan mértékű) igénybevétele vagy ezekkel való visszaélés, akár egy előfizető részéről is, minden más felhasználó számára negatív hatást válthat ki. A hálózati erőforrásokkal való visszaélések leronthatják a hálózat teljesítményét és a jelen szabályzat elveibe ütköznek. Az ilyen visszaélések a szolgáltatás felfüggesztését, illetve megszüntetését eredményezheti." [sic]. Akadnak még hasonló, már-már Orwellt idéző (tudjátok, "kettő meg kettő öt", ha a Nagy Testvér úgy akarja) dolgok az ÁSZF-ben, például a tárhelyükön a következőket sem tűrik meg: "Azok az anyagok, amelyek hiányos vagy feslett öltözetű férfi és/vagy női formákat vagy testrészéket ábrázolnak vagy írnak le és, amelyek teljesen nélkülöznek minden komoly irodalmi, művészi, politikai vagy tudományos értéket." (hehe, igen, csak komoly politika, művészet és tudomány fér meg náluk, ez egy elit szolgáltató, egy értelmetlen csupasz kéz fényképét vagy leírását sem töltheti fel a user) és "Kifogásolható az a tartalom, mely egyébként legális, de melyet a Business Telecom Kft. saját megítélése szerint mégis ilyennek minősít."

Hmm, ez a poszt különösen nem illik a blog profiljába, ráadásul az internetszolgáltatóknál is csak az engem érintő (T-Com területen, szolgáltatóváltás, 8 megabit körüli sebesség, lejárt hűségszerződéssel) csomagokat emeltem ki önző módon, így a poszt kevésbé közérdekű, de azért remélem, akad olyan olvasóm, akinek megspóroltam némi infóvadászatot, esetleg két év szar szolgáltatóhoz kötöttséget. Plusz talán a belföldi és külföldi tarifák összevetése is érdekes egyesek (beleértve az EnterNet vezért) számára. (Üzenet Szőke kapitánynak: Ideje "jappán" mintára "jóárasítani" a "zinternetet" is, természetesen a korlátok eltörlésével.) Így, mivel magamnak kijegyzeteltem a poszt velejét, gondoltam talán publikálni is érdemes, ha valaki hasznosnak találja, elolvassa, ha nem, átugorja. Természetesen a poszt egyben kérdés is az olvasóim felé (sok vitaindítót tervezek, de még túl kevés az olvasóm ehhez): ki milyen szolgáltatót használ és ajánl, továbbá az övével mik a jó és rossz tapasztalatai?

Update:
Pár nap további utánajárás, fórumozás, közvélemény-kutatás, érdeklődés és olvasgatás, tehát sok további elpazarolt idő után oda lyukadtam ki, hogy az if it ain't broke, don't fix it szellemében maradok továbbra is a T-Online-nál. Bár van olcsóbb, gyorsabb és kevésbé limitált (Chello), de arra is sok a panasz (konkrétan sírnak és rínak a BitTorrentező Chellósok minden fórumon), van sokkal olcsóbb, ismeretlen limitű (Business Telecom), és van kevéssel olcsóbb, állítólag tényleg korlátlan (Interware) alternatíva, de mivel jó ideje problémamentesen megy nálam a T-Online, inkább nem ugrálok, nehogy a havi 2-3 ezres megspórolása még rosszabb helyzetet és sok idegeskedést szüljön. Természetesen keresztbe teszem az ujjaimat, hogy hamar elérjen ide a Digi szent kábele.

:: Téma: etcetera