Az előző néhány kütyüposztban sokat morfondíroztam azon, hogy szívesen beszereznék egy teljes QWERTY billentyűzetes PDA-t jegyzetelésre (de valami eszméletlenül drágák a piacon levő eszközök, így mind kiestek), egy tökéletes e-book readert (de egyik jelenlegi termék sem az igazi, főleg a magas áraik és a rossz terjesztésük miatt, tehát tovább várok a best buy-ra) és egy minimál notebookot íráshoz (az ASUS Eee-be belezúgtam, de a végső ára, főleg a hazai, csalódást okozott, meg úgyis jön a következő generációja, zuhannak az SSD árak, plusz készülnek rivális eszközök is, tehát ezen a területen is várok tovább).

Közben felmerült bennem az ötlet, többek között Bachterman egy kommentje hatására is, hogy ha minimális tudású eszközöket keresek, miért nem kutakodok az olcsó, kifutott, használt cuccok között. Sokat nem is malmoztam, a Psion Series 5mx ugrott be elsőre, (mellesleg rebrandingelve Ericsson MC218 néven is fut), ami full QWERTY billentyűzetes, összecsukva képernyővédős, CompactFlash kártyával bővíthető, elméletben tehát számomra pont megfelelő - be is újítottam egyet 12 rugóért.

Az 1999-ben megjelent cucc kifogható olcsóbban is, drágábban is (találtam egy magyar boltot, ahol még mindig kapható a kicsit erősebb, 32 megás PRO változata, feltehetően bontatlanul, viszont 144 rugóért, ami pestiesen szólva: nem semmi), az enyém hiányos pakk, doboz, táska, kézikönyv (persze húztam le hozzá angolt is, magyart is) és eredeti CD nélküli, de serial kábel, egy 16 megás kártya, cerka és elemkészlet azért volt hozzá. Hátránya még, hogy kicsit meg van törve a külseje a bal felső csuklójánál (nem is értem, mi tartja egyben, lehet, hogy ha letörik, annyi lesz a gépnek), plusz német nyelvű, így sajnos nem QWERTY-s, hanem QWERTZ-s. Alapban azért jó állapotban van a repedést vagy törést leszámítva, csak amiatt aggódok még, mert a gépről szóló leírások gyakran kezdődnek úgy, hogy "akinek ilyen gépe volt, van és lesz, az már találkozott vagy valószínűleg találkozni fog a problémával, amely a kijelző csíkosodásával, esetenként teljes kép eltűnésével jár ... ennek oka az esetek nagy százalékában a kijelző kábelen hajszálrepedések keletkezése" - ami, valljuk be, nem hangzik túl jól. Szalagkábelt egyébként majdnem a gép mostani, 10-16 ezer között mozgó használt áráért lehet csak beszerezni külföldről, és akkor még a magamfajta kontárok tudását nagyon meghaladó, precíziós forrasztgatás is vár az emberre, így ha beadja a kulcsot, egyszerűbb kidobni, és újat venni, mármint egy új használtat. Belföldön még durvább árakat is találtam, elvileg egy még létező cég 5 éve 26 ezerért kínált kábelcserét, és nem lehetetlen, hogy ma is szervizelik a gépet, mivel ma is árulják (ők a feljebb is említett bolt, a Young). Kicsit bízom benne, hogy mivel ennyire régi a gép, és ennyire gyakori a hiba, talán már cserélték strapabíróbbra a kábelét, de persze ki tudja, lehet, hogy rossz boltot csináltam, és már a végét járja (egyébként nagyon erős rugó rántja össze lezáráskor, ügyeskedni kell, hogy az egércsapdával szinte azonos hatékonyságú önpusztításban megakadályozzuk a masinát).

A kütyü sajnos ahhoz mégis kicsit nagy, hogy az ember állandóan magával hordozza, mint egy mobilt (úgy 9 x 17 x 2.5 centis), de cserébe az előugró billentyűzete már valóban frankón kezelhető, ha nem is lehet rajta 10 ujjal gépelni, de gyorsan és folyamatosan, nem pötyögve lehet írni, ha pedig az ember igazán megszokja a kisebb távokat, bizonyára még gyorsíthat az inputon. A QWERTZ persze zavart egy kicsit, de egy rezidens programmal hamar felcseréltem az Y-t és Z-t. Mellesleg a magyar változaton sincsenek plusz gombok, a magyar ékezetes karaktereket csak kombóval lehet elérni magyar gépen is, emiatt a magyar gépelés mindenképp lassabb lenne, szerencsére nekem régi (rossz?) szokásom, hogy saját magamnak gépen csak ékezet nélkül jegyzetelek, az is folyamatosan olvasható, és egy-két félreérthető helyzetet leszámítva a szövegkörnyezetből kiolvasható minden ékezet, tehát e téren is jól kiszolgál az eszköz, nem hiányoznak az ékezetek.

Kicsit kapcsolódik a témához, hogy bár megy a német, annyira nem kedvelem (például nem találtam a Ctrl-t, aztán leesett, hogy az Strg lesz az), így az oprendszerét lecseréltem magyarra. Több fórum és a Wikipedia szerint csak a ritka Pro verzióban frissíthető az OS, azaz feltételezhetően a többi ROM-ban tárolja, de nekem úgy tűnik, hogy Flash ROM lehet benne, mivel a 10 megás ROM-ja frissíthető. Az M.I.T. Systems mondjuk nem végzett tökéletes munkát, itt-ott akadnak német maradványok, de nem vészesek. A következő terv az, hogy normális angol ROM-ot flashelek bele, abból ugyan csak régebbit találtam (a németem és a magyarom 270-es), ami nem biztos, hogy egyáltalán rámegy a gépre, meg egyértelmű, hogy egyes programok hiányoznak majd belőle, egyesek pedig bugosabbak vagy butábbak lesznek, ugyanakkor találtam firmware hacker cuccokat is, amikkel elvileg összemixelhetem a hármat tetszés szerint. Időhiány miatt azonban egyelőre még nem mélyedek el a témában nagyon, halogatom ezt a buherálást, végül is a magyar menük a jegyzetelésben nem zavarnak.

Az egyből látszott, hogy a cucc sokkal komolyabb, mint amire számítottam, tényleg egy kis számítógép. Van érintőképernyője, benne tárolható cerkája (hozzáteszem, pár fórumban magyarázták, hogy ujjal nem működik a touch screen, a stylus valami speciális anyagból van, ezzel szemben kisujjal tökéletesen tudok navigálni a menük között, talán én vagyok Magneto, hehe), hangszórója és mikrofonja (sajnos ezekhez nincs külön csatlakozó), továbbá infravörös (IrDA) és régi soros (RS-232) csatlakozási lehetősége (persze Wi-Fi vagy legalább Bluetooth lenne az igazi, de a kora miatt ezek nem kerülhettek bele, sem egy USB port). Mellesleg összecsukott állapotban egyszerű diktafonként is használható, trükkösen elővarázsolható (majdnem széttörtem a gépet, annyit feszegettem a kis fedelet kifele, aztán egy review-ban az előbb olvastam, hogy be kell nyomni a fedelet a gépbe, így a gépből kiállnak a vele egy síkban levő gombok, és ekkor válnak aktívvá) record, stop és play gombokkal. A 10 megás (Flash) ROM mellett még 16 mega RAM van benne (plusz a CF kártya), a memória egyébként meglehetősen szokatlanul működik, legalábbis számomra. Egyrészt háttértár, az az alap filesystem, oda pakoljuk a programokat és egyéb állományokat (vagy kicsit lassabban és több energiafogyasztással, meg persze valamennyire limitált élettartammal a CF kártyára), másrészt az a rendes memória is, oda töltődnek be a futó programok és egyéb megnyitott dolgok, tehát egyensúlyozni kell vele.

E rendszerből következik az is, hogy a RAM-ot állandóan életben kell tartani, ebből pedig az, hogy ha az ember kikapcsolja a gépet, gyakorlatilag csak hibernálja, a futó programok meg minden egyéb úgy maradnak, bekapcsoláskor pedig azonnal elérhető minden, nincs boot vagy bármi egyéb, ez pedig a jegyzetelésnél különösen kényelmes. A dolog hátránya, hogy a gép kikapcsolt állapotban is rendesen eszegeti az elemeket (mivel még az akksis korszak előtt készült), alapban két ceruzaelemről fut, továbbá egy nagy gombelem is figyel benne, ami az elemcserekor - természetesen nem túl hosszú ideig - életben tartja a memóriát. Tölthető elemeket is lehet használni (hmm, hiába Google-zek, még mindig nem lehet kapni itthon USBCellt), de célszerű egy négyest cserélgetni, mert egy töltést valószínűleg nem húz ki a gombelem, így bekövetkezhet az adatvesztés. A rendszert én annyival támogattam meg, hogy egy általános tápra (6 Volttal lehet etetni) csatlakoztattam a gépet, mert feltételezésem szerint ilyenkor ez tartja életben a memóriát, az elemek pedig nem merülnek a szokásos állás közbeni fáradásukon túl, tehát csak amikor hordozom, akkor húzom le a drótról, és bízom az elemekre.

A technikai adatokhoz tartozik még, hogy egy 32 bites, 36.864 MHz-en ketyegő ARM710T proci fűti, a képernyője pedig 640 x 240 (QVGA) felbontású, 16 szürkeárnyalatú LCD. A kijelzőn látszik igazán a kora, mint minden nagyon régi LCD, ez is zöldes, és rengeteg apró kristály tükröződik rajta össze-vissza. A kontraszt szoftveresen kalibrálható, és bekapcsolható a háttérvilágítás is, ami elég sokat zabál, viszont javít az olvashatóságon. Az operációs rendszere Symbian OS (leánykori nevén EPOC32), a géphez tökéletes, ablakokat is kezelő multitask cuccos. Hozzáteszem, szuszakoltak már rá Linuxot is, ilyen az OpenPsion, korábbi nevén PsiLinux, de ehhez elég nagy CF kártya kell, plusz komolyabb programokat (a gép korát és teljesítményét figyelembe véve nem meglepő módon) nem portoltak rá, például GIMP-et vagy OpenOffice-t.

A gép nyitottsága is meglepett, kapásból találtam hozzá GCC-t emulátorral (így könnyebben lehet tesztelni a dolgokat), bár a gépet jegyzetelésen túl valószínűleg másra nem használom, plusz eléggé le is állt már a Psionos garázsfejlesztés, de nem teljesen lehetetlen, hogy piszkálom egyszer kicsit a témát. Az alacsony szinten túl lehet programozni egy egyedi, bizonyos OPL (Organiser Programming Language) script nyelven is, ami a BASIC-hez hasonlatos - felteszem, a third party programok és játékok legalább felét ebben írták.

Nem csak fejleszthetőségben, de szoftverek terén (a kettő persze következik is egymásból) is nyitott a kütyü, rengeteg program van rá, és a legtöbbjüket a fejlesztők mára közkinccsé tették (nagy üzlet nyilván nincs már bennük, magamfajta későn kezdőknek ugyanakkor még jól jön ez meg az). Ezek közül még keveset próbáltam, így nem tudom mennyire jók. Az emulátorok nem hiszem, hogy ezen a gyenge vason igazán használhatók, találtam például PC, GameBoy, arcade (MAME), ZX Spectrum és Commodore 64 (Frodo) emut is. A GameBoy és Commodore 64 elég valószínűtlen, hogy elmegy normális sebességgel vagy pontossággal, a gyengébb arcade játékokról és a ZX Spectrum emulátorról tudom csak elképzelni, hogy talán elég gyorsak. A PC emulátor régebbi vasat emulálhat, fut például rajta DOS és Volkov Commander is - ez az emu sem lehet játékra és hasonlókra alkalmas, viszont különféle konverter programoknak és hasonlóknak korrekt környezetet biztosít, így valószínűleg nem teljesen haszontalan. Ezek persze csak tippek, ismerve az emulátorok gépigényét, de nem kizárt, hogy sokkal jobban futnak, mint gondolnám - egyszer majd kipróbálom őket, ha unatkozom.

Ezeken túl, amik még érdekesek lehetnek: van rá pár szótár, OFM (Orthodox File Manager), TI-85 számológép emulátor, számos egyszerűbb játék (főleg logikai, például sakk, Wolfenstein 3D porttal úgy tűnik senki sem próbálkozott, bár talán azt még elbírná), PDF olvasó (nem hiszem, hogy minden mai cuccal elboldogul), Opera böngésző (ez nagy szó), JVM (azaz Java Virtual Machine), hex editor, defragmentáló, több tömörítő meg még rengeteg szirszar (Dancing Baby, meg ilyesmi). Végül is az elsőre nagynak tűnő szoftverpaletta mégsem annyira nagy, még alternatívák születtek a beépített programokhoz, például szövegolvasók, szövegszerkesztők és adatbázis-kezelők. A kevés eddig általam kipróbált dolog közé tartozik egy eszméletlenül lassú file manager, amit a sebessége miatt azonnal le is írtam, továbbá egy plain text szövegszerkesztő, amihez sok plugin született, de amiben szar a word wrap (érdekes és dühítő, hogy rengeteg szövegszerkesztő ezen a ponton hasal el), így szintén töröltem, plusz rájöttem, hogy a gép két alap szövegszerkesztője is tud plain textet szerkeszteni.

A beépített programok viszonylag jók, és van minden, amit egy ilyen eszköztől elvár az ember (vagyis aki dolgozott PDA-val, hasonló toolokkal találkozott, meg ezek nagyrészt alapok az operációs rendszerekben is, plusz a többségük megvolt a jó öreg, papír alapú filofaxokban is). Akad két szövegszerkesztő (az egyik a Microsoft Word, a másik a Notepad megfelelője próbál lenni), két adatbázis-kezelő (egy Excel típusú és egy amolyan raktárprogram), egy rajzprogram (Microsoft Paint szintű), egy számológép (szintén kiábrándítóan buta, még hexát és bint sem tud), határidőnapló, címjegyzék, gyors jegyzetelő, helyesírás-ellenőrző, óra (ébresztővel meg minden extrával, nagyon rágyúrtak például arra, hogy ha átlépünk egy időzónát, és az országban kezelik a nyári időszámítást, és éppen akkor változott ez is, akkor könnyen átállíthassuk az órát - ez aztán baromi fontos), hangfelvevő és szerkesztő, meglehetősen nehéz Minesweeper (azaz Aknakereső) játék és az OPL nyelvhez beépített fejlesztői környezet. Ezeken túl még akad a kommunikációhoz ez meg az, a korához képest e területet is sokat nyújtott a maga idejében a kütyü, de valószínűleg ezek közül semmit sem fogok kihasználni. Infrán keresztül szinte minden programban egy gombnyomással át lehet dobni akármit egy másik ugyanilyen gépre, van a masinán e-mail kliens, ami PC-n keresztül vagy soros modemmel direkt módon is a netre tud kapcsolódni (azt hiszem, ez utóbbihoz kell valami átalakító, vagy talán csak kábelfordító), hasonló módon lehet vele nyomtatni is PC-n keresztül vagy direkt nyomtatóra kötve.

Ami nem tetszik a gépben, de persze érthető, hogy a legtöbb cucc egyedi fájlformátummal dolgozik. A PC-s kliensprogramja ezeket oda-vissza konvertálja, akár összekötéskor automatikusan is, de azért jó lenne még pár formátum. Az persze jó, hogy a szövegszerkesztők (az egyik simán, a másik mélyre rejtett menüpontokkal) kezelik a plain TXT-t, de HTML-t, RTF-et és DOC-ot valószínűleg nem, PDF-et meg ODT-t pedig nyilvánvalóan nem. Az adatbázis-kezelőt még nem teszteltem, nagyon remélem, hogy az alap formátuma mellett legalább a CSV-vel megbirkózik.

A kommunikáció szintén a kora miatt problémás, alapban a jó öreg és csigalassú serial porton lehet vele kommunikálni, az embernek kihullik a haja, amíg 1 megát áttölt, ráadásul nagyon rövid a kábele, be kell másznom az asztal alá, hogy a PC-m hátához elérjen, és ott is kell hagynom hátul a padlón a művelet végéig (bár valahol van egy soros hosszabbítóm, talán előásom, és persze a USB-serial átalakító is megoldás, bár gyorsítani nyilván nem gyorsít). Kevésbé elegáns, de gyorsabb, ha kiszedem a CF kártyát, belököm a kártyaolvasóba, aztán se perc alatt kicserélek akár 16 mega adatot is.

Mindenesetre összességében nagyon bejön a gép, messze felülmúlta a várakozásaimat, és a célra (hogy amikor nincs belőve a PC-m, vagy nincs a közelemben, de a kütyü igen, jegyzeteljek bele ezt-azt, ahelyett, hogy 1-2 cetlit teleírnék macskakaparással) abszolút megfelel. Ezen túl elképzelhető, hogy az adatbázisaimat is átviszem rá, filmkatalógust, könyvkatalógust meg minden ilyesmit, és rajta vezetem őket. Még az sem kizárt, hogy megpróbálok rajta TXT ebookokat olvasni, bár ahhoz kicsit gyenge a display, sanszos, hogy fárasztóbb és macerásabb nagy mennyiségű szöveg olvasása rajta, mint monitoron, tehát még távolabb van az e-paper olvasóktól. A legtöbb dolgot, amit ezeken túl nyújt (diktafonozás, címjegyzékek fenntartása stb.) meg továbbra is mobilon intézem, ott kényelmesebb. Egy dolog furdal még, hogy milyen kártyákkal működik együtt, ugyanis a sajnos 7-8 éve befagyott netes adatbázisok szerint sok CF kártyát nem kezel, sokat igen, akkor persze még nem voltak olyan hatalmas és olcsó kártyák, mint manapság, tehát a kompatibilitási lista, ha létezne up to date, ma sokkal hosszabb lenne. Ugyanakkor a felsorolt célokra elég lesz a 16 mega, csak ha nagyon rákapnék az ebook olvasásra rajta, esetleg még a PDF olvasója is tökéletes lenne, akkor merülne fel a kártyavásárlás.

Összességében, ha jól bírja a szalagkábele, biztos vagyok benne, hogy sokáig barátok leszünk a régi-új Psionommal, és jó boltot csináltam, meglepően sokat tud a kis számítógép.

Szerintem: