Kevin Smith munkásságánál maradva, az író, rendező és színész legismertebb, legdrágább és legbotrányosabb filmje valószínűleg az 1999-es Dogma, amit már jóval a megjelenése előtt be akartak tiltani a vallási fanatikusok, sőt Smith több halálos fenyegetést is kapott a jámbor hívőktől, a botrányos előszél persze óriási ingyenreklám volt a mozi számára. Természetesen, ahogy az előző postban is említettem, Smith mélyen vallásos, de egy jó komikust még a hite sem gátol meg abban, hogy akár a vallásából, az egyházából és az istenéből is viccet csináljon (lásd még Woody Allen zsidóvicceit), ráadásul Smith és a film többször megismételt üzenete szerint: "az Úr egyébként is jó humorérzékkel rendelkezik, gondoljunk csak a kacsacsőrű emlősre".

A mozi a botrányt meglovagolva azzal indít, hogy egy feliratban elnézést kér mindenkitől, akit esetleg a film megbotránkoztat, ebben szerepel a fenti idézet is. Majd újabb feliratok jönnek, amikben az alkotók elnézést kérnek még fűtől-fától, többek között a fenti sorral talán megbántott kacsacsőrű emlőstől is, így az első nem szöveges kocka előtt garantáltan dőlünk a röhögéstől. Mi nem amerikaiak már csak azért is, mert milyen nevetségesek ezek a politikailag túl korrekt amerikaiak, akik állandóan attól paráznak, nehogy egy kicsit is sértőnek, rasszistának vagy egy vallás ellenzőjének tűnjenek, nekik meg vicces görbe tükör a film, akárcsak Smith sok más ilyen tabukat feszegető alkotása.

A mozi egyébként Smith-től szokatlanul hosszú, sokszereplős, csavaros cselekményű és mozgalmas, azaz jóval több helyszínen játszódik, valamilyen szinten road movie. Az egyik oldalon a két főszereplő két bukott angyal, Loki és Bartleby, őket mellesleg Smith két (segítségével hollywoodi szupersztárrá vált) régi barátja, Benjamin Géza Affleck és Matt Damon alakítja, valami szörnyen. Hozzáteszem, soha nem értettem, hogy miért sztárolják ezt a két tagot annyira, különösen Afflecket, akibe (legalábbis így szakmán kívülről megítélve, de Trey Parker is ezen a véleményen van, idézzük csak fel a Team America: World Police, azaz Amerika Kommandó: Világrendőrség egyik betétdalát: "I need you like Ben Affleck needs acting school, He was terrible in that film. I need you like Cuba Gooding needed a bigger part, He's way better than Ben Affleck.") a tehetség szikrája sem szorult, ezt erősíti meg a rengeteg Razzie Award (Arany Málna, amit amolyan anti-Oscarként a legrosszabbaknak szavaznak meg) győzelme és jelölése is. Szinte nevetséges arra gondolni, hogy alig néhány éve ő volt egy ideig Hollywood császára, és Jennifer "J-Lo" Lopezzel ők alkották a világ elsőszámú álompárját, ők voltak az úgynevezett "Bennifer" és "BenJen" (apró érdekesség: a barátjuk, Smith egy csak nekik fejlesztett játéktermi géppel is megajándékozta őket). Hozzáteszem, mivel ennyire pocsék színészek, és forgatókönyvíróként szinte semmit nem tettek le az asztalra az Oscar-díjas Good Will Hunting (aminek egyébként Smith volt az egyik producere) óta, én hihetőnek tartom azokat a pletykákat, hogy az említett scriptnek vagy Smith vagy William Goldman volt a valódi ghostwritere (utóbbiak sokszorosan tagadták ezt, de tehették okkal is). Visszatérve a két angyalra, ők külsőre olyanok, mint az emberek, ha akarják, eltűntethetik a szárnyukat, kortalanok és halhatatlanok, viszont már nagyon unják a Földet, szeretnének visszajutni a mennybe. A problémájuk az, hogy amikor Isten még vérszomjasabb volt (Szodoma és Gomorra stb.), Loki a halál angyalaként végezte a piszkos munkát a lángoló pallosával, a barátja, Bartleby, aki pedig figyelőként (gondolatolvasók és mindenkinek ismerik minden bűnét) dolgozott, megsajnálta az embereket, rábeszélte a részeg Lokit, hogy mondjon fel, aki így is tett, és emiatt, kissé unfair módon lettek örök időkre száműzve a Földre, párezer évvel a film jelene előtt. A kezdetben még nem annyira gonosz páros célja tehát egyszerű, vissza akarnak jutni a mennyországba, erre pedig egy ismeretlen helyről egy hasznos tippet is kapnak: pár nap múlva egy Red Bank nevű kisvárosban (Smith szülővárosa) újraszentelnek egy templomot, aki pedig aznap belép a kapuján, azonnal feloldozást nyer minden bűne alól, ez az angyalokra is érvényes, bűntelenül pedig már hazatérhetnek.

A konfliktust az okozza, hogy a katolikus dogma szerint Isten tévedhetetlen, ha pedig a két angyal véghezviszi a tervét, az Úr döntését másítja meg, játssza ki, ami megcáfolja a dogmát (innen ugye a cím), így Istent minden teremtményével együtt, ha pedig ez bekövetkezik, akkor a Föld, a menny és a pokol is megszűnik létezni. Ezért indulnak útnak a jók, hogy a katasztrófát megakadályozzák. A másik oldal főszereplői: egy depressziós, átlagos, középkorú, abortuszklinikán dolgozó, templomjáró, de a hitből kiábrándult (a búja okozója, hogy miután elvetélt és meddő lett, a férje is elhagyta) nő, Bethany (Linda Fiorentino), a két apostola, Jay és Silent Bob (Csendes Bob vagy Néma Bob - szokás szerint Jason Mewes és Kevin Smith játsszák őket, itt kaptak először főbb szerepet), Jézus tizenharmadik, két évezrede halott fekete apostola, Rufus (Chris Rock - ő rasszizmusból nem került be a Bibliába, mert hogy nézne ki egy fekete apostol, ugyanilyen okból lett kifehérítve a szintén fekete Jézus is), továbbá egy művészi karrier reményében önszántából Földre szállt, ott pedig alkotói válságba került jó múzsa, Serendipity (hmm, nem ugrik be a magyar neve, őt egyébként Salma Hayek játssza, az antréja pedig egy állkiakasztó sztriptíz, ami egyértelműen a filmtörténelmet írt From Dusk Till Dawn, azaz Alkonyattól Pirkadatig belépője által lett inspirálva, és az előtt tiszteleg). A jók csapatába tartozik még, bár kevesebb jelenettel: Metatron, az Úr hangja (Alan Rickman), Bethany kolléganője, Liz (a zseniális komika, Janeane Garofalo - noha túl sok elismerést nem söpört be, többek között az is illusztrálja a nagyságát, hogy az énje és a fanyar figurája rengeteg nem általa játszott karaktert ihletett, például Dariát), no és persze maga Isten. Az Úr (spoiler) természetesen csak a film végén kerül elő, ő a csattanó, ugyanis valójában (mármint a film View Askewniverse-ében) nem egy bölcs, kaporszakállú férfi, hanem egy idétlen, bolondos, ugrabugráló, fiatal hippi csaj (a magyar származású Alanis Morissette - ettől kezdve Smith filmjeiben Istenre she-ként, nőként utalnak), aki ráadásul beszélni sem tud (erre van mellette Metatron, a szeráf), ha kinyitja a száját, nemcsak az emberek, de az angyalok is szétrobbannak a hangjától, ő egyébként azért nem tud beavatkozni az eseményekbe, mert szeret görhokizni emberi alakban, így támadták meg a pokol teremtményei, azonban csak kómába került az általa birtokolt emberi test, aminek következtében ő csapdába a test haláláig.

Nagyjából ezt a két utazást követhetjük végig a film alatt, persze Bethany-hoz lassan, fokozatosan csatlakoznak a társai, és kezdetben ő sem hisz a saját szemének és fülének, ám az újabb és újabb furcsaságok meg különös teremtmények idővel meggyőzik. Róla is a film végén derül ki a legfőbb poén: Metatron azért őt választotta a két angyal megállítására, mert ő Jézus utolsó élő rokona, no nem leszármazottja, mint a The Da Vinci Code-ban (A Da Vinci-kód), Smith a Szűz Mária témát sem forgatta ki, egyszerűen Máriának és Józsefnek születtek még gyermekei hagyományos fogantatással is. A két csoport utazik vonattal, autóval és busszal, néha betérnek egy-egy helyre (például a jók egy sztriptízbárba, ahol a nagy golgotai ürülékszörny támad rájuk, az angyalok meg rendeznek néhány vérfürdőt, leginkább Loki mészárol bűnösöket, például az előző postban említett Disney-t és McDonald's-ot karikírozó Mooby's birodalom vezetőségét, akik mondjuk pedofíliával és hasonló bűnökkel rá is szolgáltak a halálra, no meg az aranyborjú cégérükkel hamis bálvány imádásra szoktatták Amerika lakosságát), néha pedig egymással is összefutnak és összecsapnak. Ha már a Mooby's-t említettem, ez a film vezette be Buddy Christ-et, azaz Krisztus Havert is: az említett templomot újraszentelő püspök ugyanis új, képregényes imázst kreált a Katolikus Egyháznak (Catholicism Wow! kampány), mert a régi már unalmas, és egyre kevesebb hívet vonz, a megfeszített Krisztus például milyen depis és lehangoló, jobb alternatíva egy széles állú, vidám, igazi amerikai hős. Buddy Christ (ami mellesleg szójáték is: body of Christ = Krisztus teste) egyébként feltűnik szinte minden további Smith filmben, és több formában is megvásárolható a View Askew-től, sőt Smith képregényes boltjában életnagyságban is megtekinthető.

Kevés alkalommal tűnik fel az egész balhé kieszelője és megindítója, a cselszövő Azrael (Jason Lee), aki a két angyal régi barátja a mennyből, ő adta névtelenül nekik a templomos tippet is, és három hokiütős pokolbéli kölyökkel verette félholtra az öregembert, akibe az Úr beköltözött, meg a jókra is ráküldte a srácokat párszor. Az ő sztorija annyi, hogy eredetileg egy pártatlan múzsa volt, akkor is semleges maradt, amikor Lucifer megindította a háborút az Úr ellen, az Úr pedig, miután győzött, nem csak a lázadókat, de egy füst alatt a gyáva semlegeseket is a pokolra küldte. Így kötött ki ott Azrael is, aki annyira nem bírja a klímát, hogy inkább az egész világot elpusztítaná mindenestül, minthogy tovább kelljen az alvilágban hédereznie. A végső összecsapás természetesen a templomnál következik be, annak újraszentelésekor. Ott Loki berúg és megjavul, Bartleby viszont bekattan és elkezdi öldösni az embereket, mindketten szárnyra is kapnak, ám a részeg Loki elveszti a szárnyait, így emberré válik, Bartleby pedig őt is megöli. A jók nem sokat tudnak tenni az eszelős gonosz angyal ellen (a golgotait illatos dezodorral, Azrael kis barátait Bethany által megszentelt vízzel, Azraelt pedig a püspök megszentelt golfütőjével már lerendezték korábban), ám Bethany-nak eszébe jut, miután a kómás lehetőséget meghallja, hogy a kisváros elhíresült kómás John Doe-ja (azaz egy ismeretlen talált férfi, aki számára a hívők gyűjtöttek, hogy ne legyen a gépről lekapcsolva) lehet az, akinek a testében csapdába esett Isten, le is kapcsolja a gépről, és jön a deus ex machina. Bartleby megtér, Isten a hangjával szétrobbantja, a jók meg amellett, hogy megmenekül a világ, jutalmakat is kapnak, például az időközben meghalt Bethany is feléled, ráadásul terhesen.

Ennyi a kicsit komplikált cselekmény, természetesen a filmes (legfőképp Star Wars) utalások, a klasszikus perverz poénok (Jay Bethany mellett még Istennel is le akar feküdni), a jégkorong, az ütős viccek és sok egyéb Smith filmekben megszokott dolog sem hiányzik - ez az alkotás is teljesen belefér a rendező életművébe és univerzumába. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Dogma a Life Of Brian (Brian Élete) után a második legjobb vallási témájú vígjáték, igaz túl sok ilyesmi nem is ugrik be így hirtelen, a nálunk tudtommal nem forgalmazott Sarah Silverman: Jesus Is Magic-et emlegetik még mostanság nagyon sokat, de ahhoz sajnos még nem volt szerencsém.

Szerintem: